Téli szuperétrend

RECEPTEK:

Birsalmás bableves
Ez a különleges leves némely család számára teljesen ismeretlen, míg másoknál hagyománynak számít az elkészítése. Érdemes kipróbálni, hiszen mind tápanyagtartalom, mind pedig ízélmény szempontjából kiemelkedő.
Hozzávalók (4 adag):
⦁ 450 g fejtett bab
⦁ 3 nagyobb birsalma
⦁ 140 g 12%-os tejföl
⦁ 1 púpozott ek. liszt
⦁ babérlevél
⦁ só ízlés szerint
Elkészítés: A babot kétszeres mennyiségű hideg vízben feltesszük főzni. Babérlevéllel és sóval ízesítjük. Amikor félig megpuhult hozzáadjuk a hámozott, felkockázott birsalmát. Szükség esetén pótoljuk a vizet. Amikor mindkét alapanyag megpuhult, behabarjuk a levest. Megvárjuk, amíg egyszer felforr és tálaljuk.

Homoktövis „gumicukor”
Ez a fanyar különlegesség nem egy olyan csemege, amit egy ültő helyünkben el kell fogyasztani. Érdemesebb több napra elosztani. A viccesebb végeredmény érdekében a gyerekeknek különleges alakú jégkockatartó formákba önthetjük a masszát, így „gumicukor” figurákat kapunk végeredményként.
Hozzávalók:
⦁ 200 ml homoktövisvelő
⦁ 5 ek. méz / 40 csepp sztívia (ízlés szerint változhat)
⦁ 1 zacskó expressz zselatin
Elkészítés: a homoktövisvelőt egy tálban összekeverjük az expressz zselatinnal és a választott édesítővel. Ekkor még folyékony állagra számítsunk. Az egyveleget adagoljuk jégkockatartóba vagy egy rendelkezésünkre álló tároló dobozba és egy éjszakát pihentessük a hűtőben. Reggelre elnyeri zselés formáját és kockákra tudjuk szeletelni. Hűtőben tároljuk.

Felhasznált irodalom
⦁ Macciochi, J., Childs, C. Nutrition for Immunity. Fact or fiction? MyNutriWeb Retrieved from https://mynutriweb.com/nutrition-for-immunity/ at 03.12.2023
⦁ Childs, C. E., Calder, P. C., & Miles, E. A. (2019). Diet and Immune Function. Nutrients, 11(8), 1933. https://doi.org/10.3390/nu11081933
⦁ Berger, M. M., Shenkin, A., Schweinlin, A., Amrein, K., Augsburger, M., Biesalski, H. K., Bischoff, S. C., Casaer, M. P., Gundogan, K., Lepp, H. L., de Man, A. M. E., Muscogiuri, G., Pietka, M., Pironi, L., Rezzi, S., & Cuerda, C. (2022). ESPEN micronutrient guideline. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland), 41(6), 1357–1424. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2022.02.015
⦁ James, P. T., Ali, Z., Armitage, A. E., Bonell, A., Cerami, C., Drakesmith, H., Jobe, M., Jones, K. S., Liew, Z., Moore, S. E., Morales-Berstein, F., Nabwera, H. M., Nadjm, B., Pasricha, S. R., Scheelbeek, P., Silver, M. J., Teh, M. R., & Prentice, A. M. (2021). The Role of Nutrition in COVID-19 Susceptibility and Severity of Disease: A Systematic Review. The Journal of nutrition, 151(7), 1854–1878. https://doi.org/10.1093/jn/nxab059
⦁ Wang, M. X., Gwee, S. X. W., & Pang, J. (2021). Micronutrients Deficiency, Supplementation and Novel Coronavirus Infections-A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients, 13(5), 1589. https://doi.org/10.3390/nu13051589
⦁ Vlieg-Boerstra, B., de Jong, N., Meyer, R., Agostoni, C., De Cosmi, V., Grimshaw, K., Milani, G. P., Muraro, A., Oude Elberink, H., Pali-Schöll, I., Roduit, C., Sasaki, M., Skypala, I., Sokolowska, M., van Splunter, M., Untersmayr, E., Venter, C., O’Mahony, L., & Nwaru, B. I. (2022). Nutrient supplementation for prevention of viral respiratory tract infections in healthy subjects: A systematic review and meta-analysis. Allergy, 77(5), 1373–1388. https://doi.org/10.1111/all.15136
⦁ Abioye, A. I., Bromage, S., & Fawzi, W. (2021). Effect of micronutrient supplements on influenza and other respiratory tract infections among adults: a systematic review and meta-analysis. BMJ global health, 6(1), e003176. https://doi.org/10.1136/bmjgh-2020-003176
⦁ Filippini, T., Fairweather-Tait, S., & Vinceti, M. (2023). Selenium and immune function: a systematic review and meta-analysis of experimental human studies. The American journal of clinical nutrition, 117(1), 93–110. https://doi.org/10.1016/j.ajcnut.2022.11.007
⦁ Tabatabaeizadeh S. A. (2022). Zinc supplementation and COVID-19 mortality: a meta-analysis. European journal of medical research, 27(1), 70. https://doi.org/10.1186/s40001-022-00694-z
⦁ Koh, A., De Vadder, F., Kovatcheva-Datchary, P., & Bäckhed, F. (2016). From Dietary Fiber to Host Physiology: Short-Chain Fatty Acids as Key Bacterial Metabolites. Cell, 165(6), 1332–1345. https://doi.org/10.1016/j.cell.2016.05.041
⦁ Aune, D., Chan, D. S., Lau, R., Vieira, R., Greenwood, D. C., Kampman, E., & Norat, T. (2011). Dietary fibre, whole grains, and risk of colorectal cancer: systematic review and dose-response meta-analysis of prospective studies. BMJ (Clinical research ed.), 343, d6617. https://doi.org/10.1136/bmj.d6617
⦁ McDonald, D., Hyde, E., Debelius, J. W., Morton, J. T., Gonzalez, A., Ackermann, G., Aksenov, A. A., Behsaz, B., Brennan, C., Chen, Y., DeRight Goldasich, L., Dorrestein, P. C., Dunn, R. R., Fahimipour, A. K., Gaffney, J., Gilbert, J. A., Gogul, G., Green, J. L., Hugenholtz, P., Humphrey, G., … Knight, R. (2018). American Gut: an Open Platform for Citizen Science Microbiome Research. mSystems, 3(3), e00031-18. https://doi.org/10.1128/mSystems.00031-18
⦁ https://www.okostanyer.hu/
⦁ Long, J., Liu, Z., Liang, S., & Chen, B. (2023). Cruciferous Vegetable Intake and Risk of Prostate Cancer: A Systematic Review and Meta-Analysis. Urologia internationalis, 107(7), 723–733. https://doi.org/10.1159/000530435
⦁ Lu, Y. T., Gunathilake, M., & Kim, J. (2023). The influence of dietary vegetables and fruits on endometrial cancer risk: a meta-analysis of observational studies. European journal of clinical nutrition, 77(5), 561–573. https://doi.org/10.1038/s41430-022-01213-3
⦁ Borgas, P., Gonzalez, G., Veselkov, K., & Mirnezami, R. (2021). Phytochemically rich dietary components and the risk of colorectal cancer: A systematic review and meta-analysis of observational studies. World journal of clinical oncology, 12(6), 482–499. https://doi.org/10.5306/wjco.v12.i6.482
⦁ Hui, Y., Tu, C., Liu, D., Zhang, H., & Gong, X. (2023). Risk factors for gastric cancer: A comprehensive analysis of observational studies. Frontiers in public health, 10, 892468. https://doi.org/10.3389/fpubh.2022.892468
⦁ Sergentanis, T. N., Psaltopoulou, T., Ntanasis-Stathopoulos, I., Liaskas, A., Tzanninis, I. G., & Dimopoulos, M. A. (2018). Consumption of fruits, vegetables, and risk of hematological malignancies: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Leukemia & lymphoma, 59(2), 434–447. https://doi.org/10.1080/10428194.2017.1339873
⦁ Hu, J., Hu, Y., Hu, Y., & Zheng, S. (2015). Intake of cruciferous vegetables is associated with reduced risk of ovarian cancer: a meta-analysis. Asia Pacific journal of clinical nutrition, 24(1), 101–109. https://doi.org/10.6133/apjcn.2015.24.1.22
⦁ Ferreira, H., Vasconcelos, M., Gil, A. M., & Pinto, E. (2021). Benefits of pulse consumption on metabolism and health: A systematic review of randomized controlled trials. Critical reviews in food science and nutrition, 61(1), 85–96. https://doi.org/10.1080/10408398.2020.1716680
⦁ Mullins, A. P., & Arjmandi, B. H. (2021). Health Benefits of Plant-Based Nutrition: Focus on Beans in Cardiometabolic Diseases. Nutrients, 13(2), 519. https://doi.org/10.3390/nu13020519
⦁ Pulse Power – ingredients for a healthier and sustainable future British Nutrition Foundation Retrieved from https://www.nutrition.org.uk/training-and-events/on-demand-webinars/ at 03.12.2023
⦁ Lockyer, S., de la Hunty, A. E., Steenson, S., Spiro, A., & Stanner, S. A. (2022). Walnut consumption and health outcomes with public health relevance-a systematic review of cohort studies and randomized controlled trials published from 2017 to present. Nutrition reviews, 81(1), 26–54. https://doi.org/10.1093/nutrit/nuac040
⦁ Malmir, H., Larijani, B., & Esmaillzadeh, A. (2022). The effect of walnut consumption on cardiometabolic profiles of individuals with abnormal glucose homoeostasis: a systematic review and meta-analysis of clinical trials. The British journal of nutrition, 128(6), 1037–1049. https://doi.org/10.1017/S0007114521004414
⦁ Mateș, L., Popa, D. S., Rusu, M. E., Fizeșan, I., & Leucuța, D. (2022). Walnut Intake Interventions Targeting Biomarkers of Metabolic Syndrome and Inflammation in Middle-Aged and Older Adults: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Antioxidants (Basel, Switzerland), 11(7), 1412. https://doi.org/10.3390/antiox11071412
⦁ Alshahrani, S. M., Mashat, R. M., Almutairi, D., Mathkour, A., Alqahtani, S. S., Alasmari, A., Alzahrani, A. H., Ayed, R., Asiri, M. Y., Elsherif, A., & Alsabaani, A. (2022). The Effect of Walnut Intake on Lipids: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Nutrients, 14(21), 4460. https://doi.org/10.3390/nu14214460
⦁ Arabi, S. M., Bahrami, L. S., Milkarizi, N., Nematy, M., Kalmykov, V., & Sahebkar, A. (2022). Impact of walnut consumption on cardio metabolic and anthropometric parameters in metabolic syndrome patients: GRADE-assessed systematic review and dose-response meta-analysis of data from randomized controlled trials. Pharmacological research, 178, 106190. https://doi.org/10.1016/j.phrs.2022.106190