Az Európa Kulturális Fővárosa program története

Az Európa Kulturális Fővárosa címet több mint 30 éve hozták létre Melina Mercouri görög színésznő és akkori kulturális miniszter javaslatára, és azóta is az EU kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb eseménysorozata.

A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda annak érdekében, hogy rávilágítson tagállamainak kulturális gazdagságára, növelve az európai polgárok közös kulturális térségéhez való tartozásának érzetét és ezáltal egymás jobb megértését.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím annak tudatosítása, hogy az európai kultúra közös tere a különböző országok és városok együttes hozzájárulásából jön létre. A művészetek nyelvén közvetíti, hogy az európai kultúra közös, és mindig az adott régió kulturális aktivitásának az eredménye.

Az EKF kezdeményezés tehát az Európai Unió kultúrpolitikájának legfontosabb programja, amelynek célja, hogy az európai népek a kultúrán keresztül jobban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek egymáshoz. Magyarországon Pécs után most Veszprém és a Bakony-Balaton régió nyerte el a címet, amelyet a Covid miatt 2021-ről átütemezett erdélyi Temesvárral és a görögországi Elefszínával együtt visel majd 2023-ban. Ezzel az egyedülálló lehetőséggel szeretnénk európai láthatóságú, kulturális-kreatív régióként pozícionálni a térséget Veszprém erőközponttal.

Fontos hangsúlyozni, hogy az EKF cím viselése nem csupán az év során megrendezett programok sokaságáról szól, sokkal inkább olyan hosszú távon fenntartható folyamatok elindításáról és megerősítéséről, amelyek a 2023-as éven túlmutatnak.

A VEB2023 EKF-ről, rövid története

Veszprém és a Bakony-Balaton régió szoros versenyben Debrecennel és Győrrel, 2018-ban nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, bevonva a város és a régió intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit. Az Európa Kulturális Fővárosa program összetettsége, színes turisztikai és kulturális kínálta, valamint területi kiterjedése miatt elengedhetetlen a regionális, országos és nemzetközi szintű szakmai partnerek bevonása és a velük való hosszútávú együttműködés.

A Veszprém-Balaton 2023 EKF komplex kulturális projekt célja, hogy a Bakony-Balaton térséget egy Veszprém erőközpontú, európai láthatóságú kulturális-kreatív régióként pozícionálja újra. Olyan régióvá, amely feltárva, felerősítve és kihasználva a város és a régió potenciálját, már rövid távon idevonzza és helyben tartja a kulturális-kreatív ipari szereplőket, otthont és fejlődési terepet biztosítva a legkülönbözőbb kreatív-ipari ágazatoknak.

Már a pályázatban megfogalmaztuk azokat a kihívásokat és törekvéseket, amelyekre szerettünk volna választ találni a kultúra és a művészetek eszközeivel, és erre az ívre fűztük fel programunkat. Hogy néhány példát említsünk: szeretnénk a veszprémi történelmi belvárost újból élettel megtölteni. Ezért egy olyan programot indítottunk útjára, amely az üresen álló üzlethelyiségekben olyan hiánypótló vállalkozásokat támogat, amelyek alapfunkciójukon felül kreatív közösségi térként is szolgálnak (Papírkutya, Kunszt, Füge, Pekedli, Wine&Vinyl, Óváros Piac). Közösségépítő programokat szervezünk Veszprém a Jutasi úton, Jutasi Piknik és Jutasi Olimpia néven és útjára indítottuk a Generációs Híd műhelymunkákat a Pannon KözTéren.

Másik törekvésünk a szezonalitás leküzdése. Ennek érdekében a „holtszezonban”, ahogy a neve is mutatja, Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivált indítottunk útjára, amelynek elsődleges célcsoportja a 16-25 év közötti fiatalok és hagyományos irodalmi műfajok mellett rendhagyó módon az irodalom peremterületeire (pl. krimi, sci-fi irodalom, dalszövegek) is betekintést enged. De említhetjük akár az idén első ízben megrendezett Balaton Wine & Gourmet gasztrofesztivált is, ami a régió gasztro-és borkultúrájának hiánypótló seregszemléje és szakmai találkozópontja. Az említett törekvések mind azzal a céllal jöttek létre, hogy 2023 után is markáns szerepet játszanak a régió életében.

Veszprém 2019-ben elnyerte az UNESCO Zene Városa címet és ezzel egy globális nemzetközi hálózat tagjává válhatott. A VEB2023 EKF program keretében különös figyelmet fordítunk a zenére, így hosszútávon is beágyazzuk Veszprémet Európa és a világ zenei köztudatába. A Hangjáték programunkkal egy innovatív zenei edukációs programot indítottunk útjára, amely reményeink szerint a jövőben modellként szolgálhat más, hasonló törekvésekkel bíró városok számára is.

2020 óta számos felvezető, a programévben is folytatódó, hosszú távon is működőképes rendezvényt indítottunk útjára sikeresen. Ilyen többek között a Nemzeti Filmintézettel közösen szervezett, hagyományteremtő jelleggel a Veszprém-Balatonalmádi-Balatonfüred háromszögbe álmodott Magyar Mozgókép Fesztivál, illetve a hiánypótló Balatorium Ökológiai Fesztivál, ami a Balaton és környezetének természeti kihívásaira hívja fel a figyelmet. Rendhagyó terek előadássorozatunkban különleges helyszíneken különleges darabokat vittünk és viszünk színpadra, Romkoncert sorozatunk pedig irodalmi és zenei eseményeket takar, melyek a nagy tömegeket vonzó fesztiválokkal szemben, a személyesebb, intimebb kapcsolódás lehetőségeit teremtik meg az előadók, a közönség és a környezet között.

A VEB2023 EKF programhoz az indulás óta több mint 100 település csatlakozott a régióból, és az ott működő civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok fáradhatatlanul és nagy lelkesedéssel formálják és alakítják az EKF év programját. A Bakony-Balaton régióban létrejött Kultháló bázisok a térségbe hívják a látogatókat; a Pajta program helyszínei pedig a helyi közösségeket erősítik eseményeikkel, amik a jazz koncertektől a szabadtéri kiállításon át a legsokszínűbb rendezvényeket foglalja magukba és amelyek mindenkit megszólítanak; a gyerekektől az idősekig.

2023 egy olyan év, amikor az itt élő és alkotó emberek nyitottságának, hagyományaiknak, egyedülálló örökségének és a táj egyedi adottságainak köszönhetően megmutathatjuk kulturális sokszínűségünket nem csak az országnak, hanem egész Európának.

Bakony-Balaton régió, ahol a jó dolgok szokatlan sűrűsége vár!

Klaszterek a VEB21023 programban

Már a pályázati szakaszban megfogalmaztuk azokat a kihívásokat és törekvéseket, amelyekre választ kerestünk a kultúra eszközeivel, és erre az ívre fűztük fel programunkat. A város és a régió életét felpezsdítő, sokszor más pályára állító programokat a sokszínűségükből fakadóan a műfaji besoroláson túl különböző klaszterekbe soroltuk, vagyis aszerint csoportosítottuk, hogy melyik törekvésünkre jelentenek reményeink szerint megoldást. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy egy program csak egy kihívást fog feloldani, így a klaszterekben található programok és besorolásuk természetesen átfedésben lehetnek egymással, átjárás van közöttük.

TESZVESZPRÉM

Soha többé unalmas kedd! Veszprém mindig is híres volt nagy fesztiváljairól, amikor napokon át tölti be nyüzsgés várost. De valljuk be, a hétköznapok sokkal kevesebb művészeti találkozást tartogattak – mindeddig! Új helyek és terek nyílnak, amelyek nem csak a fogyasztásról szólnak – hanem valódi közösségi élmények, lehetőségét, feltételeit és mintáit teremtik meg bármelyikünk számára. Újraírjuk és felfokozzuk a veszprémi hétköznapokat, mert a város, ahol kedd este is jó lenni, minden napra tartogat élményeket.

ZENE/VÁROS

Veszprém 2019-ben nyerte el az UNESCO Zene Városa címet, és azóta is, minden egyes nap tesz azért, hogy ehhez a címhez méltó legyen, méltó maradjon. Ehhez kapcsolódva van célunk: szeretnénk, hogy Veszprém legyen az a város, ahol a lehető legtöbben zenélnek, énekelnek.

ÉLŐ RÉGIÓ

Bakony-Balaton régió: váratlan jó dolgok szokatlan sűrűsége. Az állandó mozgásban lévő táj, ahol lépten-nyomon történetek, sorsok, rejtett értékek és kulturális kincsek várják a látogatókat. Programunkhoz csatlakozva nem csak a jól ismert helyszínek, hanem az eddig csendesebb falvak is megszólalnak – új, izgalmas távlatba állítva megőrző hagyományaikat és jövőformáló törekvéseiket.

TÖRÉKENY BALATON

Programunkban a Balaton és környezetének rendkívül bonyolult és törékeny rendszerével foglalkozunk. Tudatosítani szeretnénk saját közösségeinkben, hogy az ökológiai rendszer egészségétől függ a régió gazdaságának, társadalmának egészsége is, lehetőséget és ismereteket kínálunk, hogy a táj használóiból a táj felelős őrzőivé tudjunk válni.

RENDHAGYÓ

Ami a művészet szempontjából rendhagyó, az a mindennapi életünk szempontjából épp a leghétköznapibb tér lehet. A hagyományos előadásformákból való kilépés által a nézők aktív részeseivé válnak; új kapcsolódások jönnek létre a táj, a néző és az alkotó között – eközben a közönség közösségé változik.

HIDAK

Programunk már a kezdetektől az egymáshoz való kapcsolódást, az együttélés kultúrájának erősítését tűzte ki célul: programjainkkal elősegítjük egymás jobb megismerését, törékeny megértését, és a rácsodálkozás élményét. Olyan közösségben szeretnénk élni, ahol megtaláljuk a szavakat – vagy éppen a szavakon túlit – akkor is, amikor érzékeny, nehéz témákkal találkozunk.

TÜKÖRKÉP

Szeretnénk megmutatni, hogy a hagyomány, egy hely történeti emlékezete nem feltétlenül csak múltidéző nosztalgia tárgya lehet, hanem élő örökség, a jelenben is eleven identitásformáló erő, ami mindennapi életünk, személyiségünk szerves része. Kortárs szemmel nézünk bele abba a tükörbe, vagy inkább tükröződések sokaságába, amiben régiónk az európai művészet történetében betöltött szerepét látjuk viszont.

ÜNNEP

Az Európa Kulturális Fővárosa cím viselése és az EKF-év nekünk örömünnep, egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom, amikor kifejezhetjük azt a büszkeséget, amit érzünk és megélhetjük azt a számtalan élményt, amit a régió nyújt számunkra. Egy olyan, egész éven át tartó programsokaság, amivel nem csak Veszprémet és a Bakony-Balaton régiót ünnepeljük. Mindenki mást visz majd magával; valaki egy életre szóló koncertélményt, egy hajnalig tartó önfeledt táncot, egy találkozást vagy egy meghatározó szakmai élményt, míg mást egy szinte már a jövőből érkező látvány szippant be.

JÖVŐ IDŐ

Bár az Európa Kulturális Fővárosa címet hivatalosan csak 2023. december 31-ig viseljük, programunk úgy épül fel, hogy a 2023 utáni jövőnek is biztos alapokat teremtve léptékváltáshoz és fejlődéshez segítse Veszprém és a régió intenzív, innovatív közösségét. Szeretnénk, ha Veszprém és a Bakony-Balaton régió nem csak 2023-ban, hanem azután is, új horizontokkal, szemléletformáló erővel és hosszútávon is életképes kulturális teljesítményekkel gazdagodva, vonzó turisztikai célként szerepelne a hazai és a külföldi közönség mentális térképén.

A Megnyitó – 2023. január 21-22.

Veszprém és a Bakony-Balaton régió a magyar Himnusz megszületésének 200. évfordulójához, valamint a Magyar Kultúra Napjához csatlakozva látványos ünnepséggel indítja 2023. január 21-22-én az Európa Kulturális Fővárosa programévet.

A nyitóesemény minden esetben ékköve az Európa Kulturális Fővárosok programjainak, így az EKF cím több évtizedes hagyományai szerint nagyszabású nyitó ünnepséggel indulnak az adott év címviselői.

Ezt a hagyományt Veszprém sem töri meg. Január 21-én már délelőtt elkezdődnek a megnyitót felvezető, kísérő események a város számos pontján. Veszprém kulturális intézményei egész hétvégén kiállításmegnyitókkal, különleges tárlatvezetéssel készülnek, míg a gasztronómiai-közösségi helyszíneken színes programok, koncertek várják a Veszprémből, a régióból, az országból és Európából érkező vendégeket.

Az eseménysorozat csúcspontja egy grandiózus, a város tereit belakó összművészeti élmény lesz, Ragyogj Veszprém! címmel. A közel egy órás produkció, több egymást követő, egymással összefüggő zenés műsorszámból, táncprodukciókból, zenei eseményekből, illetve a teljes műsort kísérő fényfestésekből, nagyszabású épület-vetítésekből és más hatásos látványelemből áll össze. A Veszprém város múltját és jelenét bemutató elbeszélés mágikus, mesés, hol álomszerű, hol groteszk, humoros, a várost ünneplő, egyfajta „városi fantázia”. A nagyszabású, tízezreket váró műsort egy éjszakába nyúló utcabállal zárjuk.

A műsor koncepcióját, forgatókönyvét Can Togay János filmrendező, forgatókönyvíró, a VEB2023 EKF művészeti-kreatív főtanácsadója állította össze. Az előadás zenei, táncos, színházi és egyéb audiovizuális elemeinek összeállításában olyan nemzetközileg is elismert, kortárs művészek és alkotók vesznek részt, mint a Kiégő Izzók vizuális művésztársulat; Bozsik Yvett Kossuth-díjas balettművész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja, koreográfus; Pacsay Attila Oscar-díjra jelölt zeneszerző; Iványi Marcell Arany Pálma díjas rendező, producer; ifj. Zsuráfszky Zoltán Prima Primissima Junior díjas, Harangozó Gyula díjas táncművész, koreográfus.

A hivatalos megnyitó megálmodója M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt filmrendező, producer. Az eseményre, melynek a Hangvilla ad otthont, a helyi és országos meghívottjainkon túl az európai országok kulturális életének meghatározó szereplőit várjuk.

Itt azonban nincs vége az ünnepi eseménysorozatnak, hiszen január 22. a magyar kultúra napja, így Veszprém ezen a napon is széles programkínálattal vár mindenkit: színházi ősbemutatók, ifjúsági előadások, közös Himnusz szavalás és egy kis Himnusz tudomány is.

A bicentenárium alkalmából a Pannon Egyetem aulájába szervezett eseményünkön szeretnénk feltérképezni a Himnusz irodalom- és zenetörténeti vonatkozásait. A műsor gerincét Nyáry Krisztián író és irodalomtörténész – aki könyvet is írt a témában –, valamint Bősze Ádám zenetörténész moderált beszélgetése adja, amelyet a Mendelssohn Kamarazenekar zenei betétjei egészítenek ki. A műsor keretében egyedi, elegáns és letisztult formában kívánjuk bemutatni a Himnusz szövegének és zenéjének izgalmas és érdekes aspektusait, keletkezés- és alakulástörténetét.

A magyar kultúra napjának további programjai közt található a Kabóca Bábszínház – Az égből pottyant kő c. magyar népmese ősbemutatója, a Pannon Várszínház – Háy János darabjából összeállított felolvasószínházi ősbemutató, a Petőfi Színház – Az Ádámok és Évák Ünnepe c. előadása, valamint a Forte Társulat – A helyiség kalapácsa c. premierje.

Tudjuk, hogy január hagyományosan nem a szabadtéri programok hónapja, de ahogy a svéd közmondás tartja, rossz időjárás nem létezik, csak rosszul megválasztott ruházat!

Tudta?

• Az Európa Kulturális Fővárosa címet több mint 30 éve hozták létre Melina Mercouri görög színésznő és kulturális miniszter javaslatára, és azóta is az EU kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb eseménysorozata.
• A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda annak érdekében, hogy rávilágítson tagállamainak kulturális gazdagságára, növelve az európai polgárok közös kulturális térségéhez való tartozásának érzetét és ezáltal egymás jobb megértését.
• Az Európa Kulturális Fővárosa címet Veszprém megyei jogú város 2018 decemberében nyerte el, bevonva a város és a régió intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit.
• A cím elnyerése után a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. felel a programév előkészítéséért és koordinálásáért, egyúttal a projektfejlesztés, a nemzetközi együttműködések és a kulturális-művészeti aktivitások tervezője, szervezője és lebonyolítója.
• Gyakori tévhit az Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán, hogy a program fejlesztését és a megvalósítását az EU finanszírozza. Valójában az EU a címet és pályázati lehetőségeket ad a nyertes városnak. A beruházások és a programfejlesztés állami és önkormányzati forrásból valósulnak meg.
• Az Európa Kulturális Fővárosa cím annak tudatosítása, hogy az európai kultúra közös tere a különböző országok és városok együttes hozzájárulásából jön létre. A művészetek nyelvén közvetíti, hogy az európai kultúra közös, és mindig az adott régió kulturális aktivitásának az eredménye. A címet birtokló város és régió, az ott létrejövő kulturális produktumokkal az európai figyelem középpontjába emelkedik, így javítva a város imázsát, fokozva a lokális kreatív ipar hatékonyságát és növelve turisztikai vonzerejét.
• A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program három horizontális alapelv szerint szervezi eseményeit: ezek a fenntarthatóság, az akadálymentesség és a gyermekbarát programfejlesztés.
• Ha nem lenne elegendő a régió kultúrájában kalandozni, 2023-ban több európai város is viseli majd az Európa Kulturális Fővárosa címet. Így Veszprém mellett Temesváron és a görögországi Elefszínában is figyelemmel kísérhetünk egy-egy EKF programévet.
• 2020 óta számos sikeres rendezvényt, kezdeményezt tudhatunk magunk mögött és már megkezdtük a közös munkát a régió csaknem 120 településével is, amelyek Veszprémmel együtt mind-mind viselhetik majd a megtisztelő Európa Kulturális Fővárosa címet.
• Verancsics Faustus, a 16. század végén élt humanista tudós, csanádi püspök életének és tevékenységének jelentős része Magyarországhoz, részben Veszprémhez kötődik. Az egyik róla szóló legenda arról szól, hogy az általa feltalált ejtőernyő ötlete éppen Veszprémben fogalmazódott meg, amikor arról elmélkedett a Vár falán állva, hogyan tudna onnan lejutni szerelméhez. Természetesen ejtőernyővel!