Orsovai Reni és Fekete Giorgio a magyar könnyűzene napjáról

az EJI interjúja a kezdeményezés két nagykövetével

Május 11-én mindenütt magyar előadók dalai szólnak – legalábbis abban a mintegy kétezer üzletben, hipermarketben és szállodában, amelyek az Él a Zene! akcióhoz csatlakoztak, valamint a szegedi kajak-kenu világkupa és a Tour de Hongrie kerékpárverseny futamai alatt.

A Fülesbagoly Alapítvány második alkalommal indította el a kezdeményezést, amelynek idei nagykövetei közül Orsovai Reni énekesnő, dalszerző és tanárnő, valamint Fekete Giorgio, a Carson Coma alapítója és frontembere fejtették ki gondolataikat a magyar zene támogatásának fontosságáról az EJI-nek.

Mitől magyar a magyar zene és miért van szükség ilyen akciókra?

Orsovai Reni: Anyanyelven jobb leírni és hatékonyabban lehet kifejezni az gondolatainkat. Jobban át is lehet érzeni azt, amit szerzők és az előadók el akarunk mondani és amit a közönség hallani szeretne. Szerintem az a magyar zene, amit mi magyarok alkotunk és adunk elő. Ma nagyon sok tehetséges fiatal zenész van, de kevés a lehetőség és a platform arra, hogy a közönség megismerje őket. Ezt lehetne bővíteni és sokkal jobb lenne, ha többen többször eljuthatnának a közönséghez.

Fekete Giorgio: Szomorú élményem sok nagy rádióval kapcsolatban, hogy nagyon elvétve hallható magyar nyelvű, vagy egyáltalán Magyarországon készült zene. Nem járok bevásárlóközpontokba, de gondolom, a háttérzene ott sem épül kifejezetten magyar zenére. Pozitív tapasztalatom inkább a kereskedelmi vendéglátóhelyekkel kapcsolatban van.

A magyar zene mely része szorul támogatásra?

Orsovai Reni:

Imádom a komoly zenét, sokszor hallgatom, és megvan a közönsége a könnyűzenének is. Szerintem ma inkább az alternatív zene az, ami támogatásra szorul. Sok jó színvonalú alternatív előadó van, de kevés köztük az olyan, akiket országszerte ismernek.

Fekete Giorgio:

A könnyűzenében nagyon szétnyílt az olló a minőséget illetően. A nagy kereskedelmi rádiók a közönség minél kényelmesebb kiszolgálására törekszenek, ezért sok alacsonyabb színvonalú zenei produkciót sugároznak, amivel olyan igényt teremtenek, amit aztán kiszolgálnak. A nemzetközi slágerekkel, az ezerszer hallott dalokkal ugyanis úgy hiszik, nem tévedhetnek. Akárhányszor taxiba ülök, mintha ugyanazt az öt dalt hallanám.

Mire számítasz, mit lehet elérni ilyen és hasonló akciókkal?

Orsovai Reni:

Azt remélem, hogy például egy bevásárlóközpontban a magyar zene napján az emberek meghallgatják és megszeretik néhány eddig számukra ismeretlen magyar előadó számait és legközelebb ezeket már keresni fogják. Azt sem kizárt, hogy például egy fesztiválszervező ettől inspirációt kap arra, hogy meghívjon egy új csapatatot, és ezzel elindítsa a fiatalokat a sikerhez vezető úton.

Én középiskolában tanítok éneket és sokszor mutatok a gyerekeknek magyar zenét, akár teljesen alternatív irányba is elmegyünk és úgy tapasztalom, hogy a fiatalok ezt szeretik.

Az is eszembe jutott, hogy kimegyünk egy helyszínre kollégákkal és együtt énekelünk, „élőben” mutatjuk be a magyar zenét. Meglátjuk, hogy sikerül.

Fekete Giorgio:

Azért szimpatikus számomra a kezdeményezés, mert valójában nem egy napról szól, hanem ez inkább egy figyelemfelhívás. Ráébreszthet embereket arra, hogy olyan helyeken, ahol nem gondolnád, például egy bevásárlóközpontban is szól a magyar zene és ez egyáltalán nem ront a vásárlói élményen.

Ez szerintem nagyon jó dolog és örülök, hogy hozzájárulhatok a sikeréhez.