Október elsején kezdődik az „önként kötelező” adatgyűjtés

    Október elsején kezdődik a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Vukovich Gabriella azt mondta: a tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az országról, bemutatja milyenek a magyarok, például, hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk.

    A válaszadás azért is különösen fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és – most először – energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják – ismertette a KSH elnöke.

    Vukovich Gabriella kitért arra is, hogy az idei lesz az utolsó „hagyományos” népszámlálás, amelyen még a lakosság aktív együttműködésére van szükség, a következőhöz már állami adatbázisokat használnak fel.

    Mag Kornélia, a KSH elnökhelyettese úgy fogalmazott, hogy „pillanatfelvételt” készítenek október elsején éjfélkor; a kérdőíveket azokra vonatkozóan kell kitölteni, akik október 1-jén 00 óra 00 perckor élnek.

    A következő napokban címre szóló felkérőleveleket kézbesítenek a háztartásoknak, amelyekben megtalálható lesz az a 12 jegyű belépési kód, amelynek segítségével be lehet lépni az online felületre. Ha valakinek nem érkezik meg ez a levél vagy elveszíti, akkor ügyfélkapun keresztül is tud belépési kódot igényelni.

    Interneten a www.nepszamlalas2022.hu honlapon lehet kitölteni a kérdőívet, és az online résztvevők nyereményjátékban is részt vehetnek – ismertette az elnökhelyettes, hozzátéve, hogy a válaszadás egy 2-3 tagú háztartás esetében körülbelül fél órát vesz igénybe.

    Mag Kornélia elmondta, hogy a népszámlálás két kérdőívből áll: egy lakáskérdőívet, valamint a lakásban élőkről fejenként személyi kérdőívet kell kitölteni. Lakáskérdőívet kell kitölteni az ország területén lévő minden lakásról, az üresen álló ingatlanokról is, de üdülők esetében csak azokról, amelyek lakottak.

    Személyi kérdőívet állampolgárságtól függetlenül mindenkinek ki kell töltenie, aki október elsején Magyarországon él, azaz azoknak a magyaroknak is, akik 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint azoknak a külföldi állampolgároknak is, akik legalább három hónapja Magyarországon élnek – mondta az elnökhelyettes.

    Közölte azt is, hogy október 17. és november 20. között a háztartásokat számlálóbiztosok keresik fel és tableten rögzítik a válaszokat. Rájuk szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, egyedi sorszámmal ellátott igazolványt viselnek a beazonosíthatóság érdekében.

    Akiket nem érnek el a számlálóbiztosok, azok a pótösszeírás idején, november 20. és 28. között a polgármesteri hivatalokban tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek – fűzte hozzá.

    Kovács Marcell, a KSH főosztályvezetője, a népszámlálás projektvezetője arról beszélt, hogy európai uniós jogszabály rögzíti, milyen adatokat kell gyűjteni a népszámláláskor, de ezen felül minden országban vannak speciális témák. Magyarországon ilyenek például az egészségi állapotra vagy a munkába járáshoz használt közlekedési eszközökre vonatkozó kérdések.

    A népszámlálás százötven éves története alatt nagyjából mindig ugyanazokat a témaköröket fedte le a kérdőív, de a technikai fejlődés hatására idén két új kérdés is lesz: a digitális jártasságra és a lakások energiahatékonyságára vonatkozó – fűzte hozzá.

    A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de vannak témák, amelyekre a válaszadás önkéntes: ilyen az egészségi állapot, a fogyatékosság, a nemzetiségi hovatartozás, az anyanyelv, a családi-baráti körben használt nyelv és a vallás. Habár önkéntes, de nagyon fontos, hogy ezekre is válaszoljanak az emberek, mert az így kapott adatok alapján határoznak meg például esélyegyenlőségi programokat, írják ki a nemzetiségi választásokat vagy szervezik az egyházak a szociális-oktatási tevékenységeiket – emelte ki a projektvezető.

    Elmondta azt is, hogy az elektronikus kérdőív „személyre szabott”, azaz életkortól függően változik, mire kell válaszolni. A kérdőív, amelyben többnyire egyszerű feleltválasztós kérdések szerepelnek, elérhető magyar és angol nyelven, de a honlapon még 19 nyelven látható a tartalma.

    Az első eredmények tavasszal várhatóak, jövő ősztől pedig a KSH részletes, tematikus adatközléssel szolgál, amely mindenki számára elérhető lesz – mondta Kovács Marcell.

    Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke közölte, hogy a KSH és a NAIH szorosan együttműködött a népszámlálás adatkezelési környezetének kialakításában.

    A kitöltött és beküldött kérdőívek a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek, az adatokat titkosítják és fokozottan védett környezetben tárolják. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a magyar és az európai uniós jogszabályok szerint védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozzák majd nyilvánosságra – hangsúlyozta a NAIH elnöke.

    Péterfalvi Attila elmondta azt is, hogy a számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozatot írnak alá, vállalják, hogy az információkat bizalmasan kezelik, azokat másnak nem adják át, valamint a kérdőívekről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítenek. Kitért arra is, hogy a közös lakcímen élőkről egy ember is kitöltheti a kérdőívet, de fontos, hogy erre legyen – szóbeli – felhatalmazása a többi érintettől.