Közös zárónyilatkozattal fejeződött be a IX. Nemzetközi Médiakonferencia

Balatonalmádiban

2017. szeptember 27-29. (szerda-péntek), Balatonalmádi

Szeptember 27. és 29. között rendezte meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a IX. Nemzetközi Médiakonferenciát Balatonalmádiban, az NMHH támogatásával. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és a nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok, valamint a mobiltelefonok a gyermekek és a fiatalok fejlődését.

A konferencián neves szakemberek tartottak 15-30 perces előadásokat tapasztalataikról, kutatásaikról, a következő témákban:

1. Tartalmak

2. Felhasználók

3. Intézmények

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy a gyermekeket meg kell tanítani az internetezés szabályaira, hasonlóan a közlekedési szabályok elsajátításához. Hozzátette: a gyermekek ma már jobban értenek a számítógéphez, mint a szüleik, és többségében arra használják, amire való. Másrészt azonban új tendencia, hogy a gyerekek nem csak áldozatai az internetes zaklatásoknak, de már elkövetőként is megjelentek, amire oda kell figyelni.

Az idei konferencia fókuszában a médiaértés, a médiaoktatás, a médiatudatosságra való nevelés és a közösségi oldalak használata állt. A szakmai rendezvény a korábbiakhoz hasonlóan az NGYSZ kutatócsoportjának (Prof. dr. Kósa Éva, dr. László Miklós, dr. Antalóczy Tímea) előadásaival indult, amelyekben ismertették a 2000 fős mintán végzett alapkutatás eredményeit. Az idei adatfelvétel is általános és középiskolások (12-17 év között) körére terjedt ki, továbbá készült az elmúlt 20 évre vonatkozóan trendelemzés.

Prof. dr. Kósa Éva kiemelte, hogy az internetezéssel töltött idő 2005-höz képest meghatszorozódott. Ma átlagosan egy fiatal több mint 300 percet tölt naponta a neten. A fiatalok – szemben a szüleikkel – az interneten nem e-mailekkel tartják a kapcsolatot, hanem a kommunikáció egyéb formáival (chat, messenger, skype stb.). Ami az internetes veszélyeket illeti, most sem tudhatjuk teljesen biztonságban a gyerekeinket, még mindig egyötödük-egyharmaduk ad meg magáról óvatlanul adatokat, illetve teremt nem csak online, hanem offline kapcsolatot is idegen személlyel.

Érdekes jelenség, hogy azok a felnőttek (a 30-as éveik elején járók), akiket megkérdeztek, közel ugyanolyan mértékűnek érezték a saját gyerekkorukban otthon alkalmazott szabályokat a médiahasználatra vonatkozóan, mint amit ők maguk ma már szülőként alkalmaznak. Ugyanakkor a megkérdezett gyerekek-fiatalok többsége azt mondta, hogy szülőként majd szigorúbban fogja ellenőrizni a gyereke médiahasználatát.

Kósa Éva véleménye szerint pozitív jelenség, hogy a médiáról több szó esik az iskolában, mint korábban, és a témakörök már felölelik az internet-biztonsági beállításokon, informatikai ismereteken túl a társas viselkedés jóval szélesebb körét is. Zaklatásról, cyberbullingról, sextingről, a privát szféráról egyre több szó esik az osztályfőnöki és egyéb órákon is.

Új és figyelmet keltő jelenség a médiaeszközök egyre fiatalabb korban történő használata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába. A nagyon korai médiahasználatnak az egészségre, az értelmi és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával a következő években elkerülhetetlenül foglalkozni kell, fűzte hozzá.

Dr. László Miklós szociológus, a Gyermekmentő Szolgálat kutatócsoportjának vezetője a húsz éve tartó kutatásról szólva elmondta, a munka célja az volt, hogy jobban megértsék és megértessék másokkal a digitális galaxis lehetőségeit és veszélyeit. Felidézte, hogy az 1998-ban szervezett első médiakonferencia fókuszában a televíziózás volt, 2005-ben a szülői mediáció, 2009-ben a biztonság, 2013-ban a közösségi média, idén pedig a médiakonvergencia kap kiemelt hangsúlyt. A kutatási eredményekről szólva elmondta, hogy 2000-től 2017-ig az egy háztartásra jutó infokommunikációs eszközök száma a négysze –

resére nőtt. 

Az otthoni könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az irodalmi művek olvasására fordított idő csökkent. Jelentősen csökkent a televíziózással eltöltött idő, a nyomtatott sajtón keresztül pedig szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket. A más platformokon történő olvasás, tévézés ezzel párhuzamosan megnőtt, pl. a fiatalok kedvenc sorozataikat jellemzően az interneten keresztül nézik. László Miklós kifejtette, hogy nem igazolódott be az a közkeletű vélekedés, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, ez csak egy szűkebb rétegre jellemző, többek esetében az online és az offline kapcsolattartás egyensúlya mutatható ki. Például  a fiatalkorúak 49 százaléka a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek. A fiatalok jövőképe pozitívabb lett az elmúlt 20 évben, például arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarország 200 év múlva, egyre többen válaszolnak igennel (71%). 

Dr. Antalóczy Tímea szociológus előadásában a jövőbe tekintett. Ahogy 20 évvel ezelőtt nehezen tudtuk elképzelni mai világunkat, úgy most sem láthatunk 20 évre előre. Az biztos, hogy minden, mindig és mindenhol csak „on demand”, azaz a fogyasztó döntése szerinti lesz. A megkérdezett fiatalok „dobogós” vágyai között az ún. elvont gazdagság – azaz a szerencse által szerzett jövedelem -,  az egészség és álmaik beteljesülése áll. A tudás megszerzése keveseknek  elérendő cél, hiszen úgy gondolják, hogy az interneten minden ismeret azonnal elérhető. Ha feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy milyen környezetben, hogyan élnek majd a magyar gyermekek 20 év múlva, akkor egyet tehetünk: nem a technológiára, hanem az emberre, az emberek közötti társas viszonyokra koncentrálunk.

A fenti szerzők ezenkívül írtak és összeállítottak egy jubileumi kötetet, melyhez felkértek néhány, az elmúlt konferenciákon szereplő előadót, hogy írják le az elmúlt időszak változásaira, a konferencia történéseire adott személyes reflexióikat.

A kutatócsoport mellett Ságvári Bence végzett önálló kutatást, amely két kérdésre fókuszált. Egyrészt a 16-18 éves korosztálynak a közeljövő technológiáival kapcsolatos ismereteit, várakozásait és attitűdjeit, vizsgálta. Arra kereste a választ, hogy milyen információk jutnak el ehhez a korosztályhoz azokról a technológiai folyamatokról, amelyek az életüket a jövőben alapvetően fogják meghatározni, és milyen érzésekkel, várakozásokkal tekintenek ebbe a ma még nehezen elképzelhető jövőbe. 

A másik kutatási kérdés az online zaklatás középiskolai osztályközösségekben való megjelenésére, az áldozattá, illetve elkövetővé váláshoz vezető folyamat megismerésére fókuszált. A kutatás újszerűsége abban rejlett, hogy a kutatók az elemzéshez felhasználták a közösségek pozitív és negatív kapcsolati hálózatainak adatait, így az egyes személyek társas hálózatokban betöltött szerepének hatása is mérhetővé vált. 

A konferencián 6 ország 80 elméleti és gyakorlati szakembere tartott előadást kutatási és gyakorlati tapasztalatairól plenáris üléseken, illetve három szekcióban.

Az elhangzott előadásokat és kutatási anyagokat a szervezők könyv formájában is kiadják, amelynek példányait a Gyermekmentő Szolgálat a résztvevőkön kívül oktatási intézményeknek, könyvtáraknak, egyetemeknek, a magyar Országgyűlésnek, a hatóságoknak és a médiaszolgáltatóknak is megküldi. A kötet megjelenése 2018 elejére várható.

A korábbi évekhez hasonlóan a konferenciát online lehetett követni a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahová az összes előadás videoanyagát és prezentációját 2017. október közepén feltöltik.

A konferencia az előadók és a résztvevők közös zárónyilatkozatának megszövegezésével és elfogadásával zárult. (Mellékelve)

A konferencia főtámogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központokat és az Internet Hotline internetes jogsegélyszolgálatot is működteti.