Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

Átlagosan napi két órát töltenek közösségi oldalak előtt és az életük felét már online térben élik az úgynevezett Z generációhoz tartozó magyar fiatalok, akik már többet kommunikálnak az interneten, mint személyesen – ismertették egy friss kutatás eredményeit az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A kutatás eredményeiről F. Takács István, az F2F Coaching vezető tanácsadója úgy fogalmazott: a csak online kommunikáció miatt elvész valami a fiatalok érzelmi intelligenciája, empátiás készsége fejlődéséből. Kimarad a valódi közösségi kommunikáció, amelynek rengeteg nem verbális eleme van, a többi között testtartás, tekintet, gesztusok, amelyek online kommunikációval nem tanulhatók – fűzte hozzá.

Kitért arra is: mivel az online térben szocializálódnak, saját énjüket, egójukat mindig úgy kommunikálják, ahogy ők szeretnék, és ennek lehet következménye az én felértékelődése, „egoisztikus, narcisztikus” viselkedés. Kutatások alapján ez oda vezethet, hogy az adott ember sokkal később lesz kompromisszumkész, ami pedig egy kiegyensúlyozott párkapcsolatnak is alapvető feltétele.

Az Y generációhoz az 1980 és 1995 között, a Z generációhoz pedig az 1996 és 2007 között születetteket sorolják.