Komisz frontok és fránya Telihold
A pihentető alvás két legnagyobb ellensége
Álmatlan éjszakák. Még csak rémálom se kell hozzá, mert sokaknak egyszerűen ez a legnagyobb rémálmuk, hogy nem tudnak aludni. Vagy legalábbis nem tudnak úgy aludni, hogy másnap reggel kipihenten, frissen ébrednek. Az alvászavarnak sok oka lehet, amelyet egy egyszerű online teszt segítségével is ellenőrizhetünk, de van két mumus, amely igen gyakran kerül emlegetésre, ha nem volt eléggé pihentető az alvásunk.
Telihold. Egyeseknek már a gyomra is görcsbe rándul ettől a szótól, mert már sejtik, hogy ismét ébren éri őket az éjszaka. Van, aki csak utólag, a forgolódással töltött alvás után nézi meg a holdnaptárt, és döbben rá, hogy a szép, fényes, kerek égitest volt okozója a problémának.
A SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértői szerint teljesen indokolt, hogy telihold idején többen küzdenek inszomniával. Ez egyébként független attól, hogy felhős-e az éjszaka, tehát nem csupán a szobába bevilágító holdfénytől alhatunk rosszabbul. Komoly kutatások igazolják, hogy nem kizárólag népi megfigyelés, hogy a holdciklus befolyásolja az emberi alvást, ráadásul ez független attól, hogy egyébként tisztában vagyunk-e a holdfázisokkal. A vizsgálatok az alvás alatti agytevékenységet (EEG) és a melatonin és kortizol stresszhormonok kiválasztását elemezték a holdciklus több időpontján. A kapott eredmények alapján a kísérleti alanyok teliholdkor átlagosan 5 perccel később tudtak csak elaludni, viszont reggel legalább 20 perccel korábban felébredtek, a mélyalvásuk az úgynevezett non-REM fázisban pedig nagyjából 30 %-kal csökkent. Mindemellett szubjektív beszámolókban is panaszkodtak a nehezebb alvásra a résztvevők.
Kutatók szerint ennek gyökere az ősi múltba vezet vissza, amikor is a Hold nagyobb befolyással volt az emberi viselkedésre, például a szexualitásra is, és úgynevezett cirkalunáris ritmusban éltek őseink. Ma már az elektromosság és a modern élet egyéb aspektusai elnyomják a Hold jelentőségét, de kognitív teljesítményünkre és hangulatunkra, nem utolsósorban az alvásunkra így is hatással tud lenni.
A másik gyakran emlegetett tényező az időjárás, annak is hirtelen változásai, melyet sokan megéreznek. Egy-egy időjárási front alaposan megviseli az arra érzékeny embereket. Először is itt van a páratartalom: melegfront esetén nő, hidegfront esetén lecsökken ez az érték. Ha pedig nem megfelelő, vagy hirtelen megváltozik hálószobánkban a páratartalom, felületesebbé válik alvásunk, gyakrabban felriadhatunk éjszaka és nehezebben tudunk csak visszaaludni. Az ideális páratartalom felnőttek számára 40-60, gyermekek esetén 60-70 % között van, ez biztosítja a pihentető alvást. Természetesen ezt szellőztetéssel, párologtatással tudjuk optimalizálni.
A fronthatás másik velejárója az ingadozó légnyomás, amely szintén befolyásolja a pihenés minőségét. Gyakran vérnyomás-ingadozást is előidézhet, akár még álmunkban is, a szervezet pedig mindezt észleli és felébreszt bennünket, így nehezen vagy egyáltalán nem jutunk el a pihentető mélyalvási fázisba. Ha frontérzékenyek vagyunk, figyeljünk kiemelten erre, B1, D, és E-vitamin bevitellel enyhíthetjük kicsit a panaszokat. Magas kálium- és magnéziumtartalmú ételek, mint az alma, a banán, a szőlő, a burgonya, olajos magvak, halak fogyasztása is segíthet megelőzni a kellemetlen pillanatokat.
Ha pedig úgy érezzük, hogy mégsem a fenti két tényező miatt alszunk rosszul, mielőbb járjunk utána, hogy mi okozza a problémát, végezzünk el egy alvászavar-tesztet és menjünk el alvásvizsgálatra!
