Kevéssé ismert tények a Föld szélsőséges időjárásáról
Az emberiséget az időjárás évezredek óta foglalkoztatja. Szeretünk belőle messzemenő következtetéseket levonni, hogy megfelelő döntéseket hozzunk, legyen szó egy kinti programról vagy a mezőgazdasági munkákról.„Az előző évszázadokban csak a népi megfigyelésekre lehetett hagyatkozni, az időjárás állomások személyében viszont most már olyan modern technika áll rendelkezésre, amellyel egy nappal előre jelezhető a várható időjárás” – hívta fel a figyelmet Sztrakovics Péter, a Sencor márkamenedzsere.
A népi megfigyelések szerint, ha december 26-án, vagyis István napján szépen süt a Nap, akkor a következő évben száraz nyárra és jó borra számíthatunk. December 31-én, Szilveszter napján a tiszta, csillagos égbolt szép nyarat és bő termést hozhat. Ezek a jóslatok többé-kevésbé most is élénken élnek az emberekben. Ki nem tudná fejből a január 18-hoz kapcsolódó híres „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy” mondást? Az időjárás azonban legalább annyira szeszélyes, mint amennyire kiszámítható.
Tomboló viharok
Bolygónk, a Föld ugyanis egy meglehetősen komplex rendszert „működtet”. A Földön átlagosan 1800 vihar tombol a nap, mint nap és másodpercenként 100 villámcsapás sújt le a bolygó valamely részén. 10-ből 9 villám ráadásul a szárazföldön csap le, éppen ezért nem elhanyagolandó tényező, hogy a villám körül a levegő akár 30 ezer Celsius fokra is felmelegedhet. Ez a Nap felületénél ötször melegebb hőmérsékleti tartományt képvisel.
Esők és zivatarok
A bolygón percenként körülbelül 1 milliárd tonna eső hullik a földre. Mindezt úgy, hogy egy vízmolekula előtte általában 10-12 napot tölt el a Föld atmoszférájában. Egy-egy hevesebb esőzésnél az esőcseppek akár 29 km/órás sebességre is felgyorsulhatnak. Ennek és a méretüknek is köszönhető, hogy egy-egy zápor olyan hangos kopogást okoz a háztetőn, mintha jégeső esne. Az persze tény, hogy jégeső esetén hulló jégdarabok is meglehetősen nagyra meg tudnak hízni, az eddig valaha mért legnagyobb jégdarab 1 kilogramm tömegű volt. Bár az időjárás az utóbbi években bizonyos helyeken meglehetősen szélsőségessé vált, a Föld legcsapadékosabb pontjának továbbra is az indiai Mawsynram számít, ahol az éves csapadékszint meghaladja a 11 métert.
Kirívó értékek
Az időjárás nagyban függ attól is, hogy éppen melyik éghajlati övezetben élünk. A déli sarknál fekvő Antarktiszra például nem véletlenül nincs közvetlen napi repülőjárat. Itt mérték ugyanis a Föld legalacsonyabb hőmérsékletét 1983. július 21-én, amikor hőmérő higanyszála -89.2 Celsius fokig süllyedt. A Föld valaha mért legmagasabb hőmérsékletét pedig a kaliforniai Death Valley-ben, máséven a Halál Völgyben jegyezték fel: 1913. július 10-én 56,7 Celius fokot mértek. Mindez rendkívül magas értéknek számít, ha azt vesszük, hogy a Halál Völgye a mérsékelt éghajlati övezetben fekszik. Kiugró értékek hazánkban is előfordulnak: az eddig mért leghidegebb napot 1940. február 16-án jegyezték fel Görömbölytapolcán, ahol -35 fokot mértek. A legforróbb magyarországi napot pedig Kiskunhalason jegyezték fel 2007. július 20-án.
„Az időjárás állomások nemcsak azok számára nyitnak új távlatokat, akik tudni szeretnék, hogy öltözzenek fel az aktuális időjárásnak megfelelően, hanem azoknak is, akik komolyabban szeretnék tanulmányozni az időjárást” – hívta fel a figyelmet Sencor márkamenedzsere. A Sencor SWS 9898 BK meteorológiai állomással fel lehet készülni az esős vagy zimankós időjárásra. A készülék a külső- és belső hőmérséklet mellett a szél erősségét és a légnyomást is monitorozza. Az olyan okosfunkcióknak, így például a wifi-kapcsolatnak, valamint a Weather Underground és Weathercloud alkalmazásokhoz való hozzáférésnek köszönhetően lehetőség van a mért külső adatok rögzítésére és tovább küldésére. A légnyomás és hőmérsékleti értékek alapján a készülék 12-24 órás előrejelzést tud készíteni az aktuális időjárásra vonatkozóan ( napos, enyhén felhős, felhős, esős, viharos, havazás).
A népi időjóslás mellett tehát most már egy modern és kifinomult eszköz is rendelkezésre áll, ami nemcsak a családoknak, hanem a mezőgazdaságban tevékenykedőknek is fontos támaszt jelenthet a jövőben.
