Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért
A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.
Az eb populáció „mederben tartásához” és a nem kívánt szaporulat megelőzéséhez jelenleg az állatok ivartalanítása az egyetlen megbízható eszköz. Ennek ellenére – becslések szerint –hazánkban a kutyák mintegy 10 százaléka ivartalanított. Amíg ez az arány számottevően nem javul, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek számában sem.
Az elmúlt években – a különböző szemléletformáló programok mellett – több sikeres, elsősorban menhelyi kutyákat érintő ivartalanítási projektet is folytatott már az Agrárminisztérium és a Nébih. Az idén márciusban indított program elsősorban az 5000 lélekszám alatti kistelepülésekre koncentrál, ahol a tapasztalatok szerint erősebben élnek még a köztudatban az ivartalanítással szembeni tévhitek, és sokszor a megfelelő szakmai háttér sem áll rendelkezésre az operációk elvégzéséhez.
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kiemelte, beérni látszik az elmúlt évek edukációs munkája, az ivartalanítás mögött ugyanis talán soha nem látott társadalmi támogatottság áll jelenleg. Ezt támasztja alá a közelmúltban zárult állatvédelmi online kérdőív eredménye is, hiszen a kitöltők 96,4%-a erősítette meg egy országos ivartalanítási program szerepének jelentőségét.
A legjobb kóbor állat az, amelyik meg sem születik – tette hozzá Ovádi Péter. E kérdésben országjáró körutamon – amely során számos megyei jogú városban ültünk egy asztalhoz az állatvédelem helyi szereplőivel: jegyzőkkel, civilekkel, hatósági állatorvosokkal, a kormányhivatalok és többek között a NAV kollégáival – is általános egyetértést tapasztalatam. E szerint a hazai állatvédelem egyik legfontosabb feladata a kutyák nem kívánt szaporulatának humánus eszközökkel történő megfékezése, vagyis az ivartalanítás, amelyet az Agárminisztérium is minden rendelkezésre álló eszközzel támogat.
Bár azóta, hogy kötelezően chippel kell megjelölni az ebeket, jelentősen csökkent az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák száma, még így is több mint 17 ezer kutyát fogtak be 2020-ban az ebrendészek – hívta fel a figyelmet dr. Bognár Lajos országos főállatorvos. Ez a szomorú adat azonban hatékonyan csökkenthető ivartalanítással, melyhez a Nébih új programja is szeretne hozzájárulni.
Az országos főállatorvos kiemelte: a program elindításával, a szaporulat csökkentése mellett, fontos célunk az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. A beavatkozás ugyanis többek közt mérsékli az ebek domináns viselkedést, visszafogja szökési hajlamukat, de csökkenti az időskori megbetegedések, például a daganatok előfordulásának esélyét is. A kutyák egészségére nézve tehát sokkal több pozitívuma van az ivartalanításnak, mint azt a legtöbben gondolják.
A program az előzetes tervek szerint 2021 év végéig tart, a résztvevő ebek kijelölése központilag történik. A beavatkozásokat a megbízott állatorvosoknak a Magyar Állatorvosi Kamara Kisemlősök ivartalanításának szakmai ajánlása szerint kell elvégezniük, az összes műtét 70%-ában nőivarú egyedeken. A program összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé.
Tudta?
Egy nem ivartalanított szuka és kan kutya, valamint ivaros leszármazottaik populációszabályozás nélküli sokasodása 6 év leforgása alatt összesen akár 67 000 újabb állat születését eredményezheti. Egy ilyen képzeletbeli, 67 000 lakosú „kutyaváros” Magyarország 14. legnagyobb települése lenne.
További tények és tévhitek az ivartalanításról:
