Csökken a dohányosok száma Magyarországon?
November 18. – Füstmentes Világnap
- November harmadik csütörtökén tartják minden évben a Füstmentes Világnapot
- Jó úton haladunk a füstmentesebb élet felé, de még mindig sokaknak kell leszokniuk a dohányzásról
- Magyarországon átlagosan már 18-19 évesen rászoknak a fiatalok a dohányzásra1
A Füstmentes Világnap apropóján minden évben lehetőségünk van összehasonlítani, hogy mennyit nőtt vagy csökkent hazánkban a dohányosok száma. A belélegzett füst rendkívül káros egészségünkre, különösen a dohánytermékek füstjére igaz ez. Emellett, nem kis anyagi terhet ró a dohánytermékek vásárlása a rendszeresen füstölőkre. A statisztikák javulást mutatnak, 2009 óta folyamatosan csökken a napi szinten dohányzók száma, azonban a teljes lakosságnak a 24,9 %-a még mindig a rendszeresen dohányzók csoportjába tartozik.2
Sajnos, már az egészen fiatal korosztályban is jelen van a dohányzás és dohánytermékek rendszeres fogyasztása. Magyarországon a dohányzásra való rászokás leginkább 18-19 évesen jellemző, azonban a 15-17 éves lányok 16,4 %-a, a fiúk ugyanezen korosztályának pedig 14,1%-a már alkalmi vagy rendszeres dohányos. Mindkét nemből a 18-34 év közötti korosztályra jellemző leginkább a dohányzás, a férfiak 45,7%-a, a nők 32%-a gyújt rá rendszeresen vagy alkalmanként. 1
A dohányzás anyagi velejárói
Manapság egy doboz cigaretta ára átlagosan 1000-1500 Ft közé tehető (de ennél persze jóval drágábban és olcsóbban is elérhetők dobozonként). Ha csupán havi 4 doboz cigaretta árával számolunk, egy év alatt több mint 60.000 Ft-ot költünk cigarettára, amivel ráadásul saját és környezetünk egészségét is károsítjuk. A passzív dohányzás hatása sem elhanyagolható, mely két fő forrása a zárt légtérben az adott dohánytermékből egyenesen a levegőbe kerülő káros anyagok, valamint a dohányzó által kifújt füstben található – valamivel kevesebb – káros anyagból tevődik össze. Összehasonlításképpen: egy autó zárt légterében, egy óra utazás alatt a dohányos mellett utazóra a passzív dohányzás úgy hat, mintha ő is három szál cigarettát szívna el. 3
Sokan gondolják, hogy az elektromos e-cigi, vagy a vízipipa kevésbé káros egészségünkre, azonban ez nem igaz, ugyanannyi vagy még nagyobb ártalommal rendelkeznek. Új dohányterméknek számít manapság az igencsak divatos iqos, mely a cigarettát égetés helyett csupán felhevíti, azonban az egészségre gyakorolt hatása még vitatott.
Szövődmények
A dohányzás leggyakoribb szövődményei közé tartoznak a daganatos megbetegedések, a szív-érrendszeri problémák, valamint a légúti megbetegedések is. Ezek a betegségek mind halálos kimenetelűek is lehetnek a korai felismerés elmaradása esetén, és a kezelés korai megkezdése nélkül. A dohányzás szövődményeként kialakuló leggyakoribb halálokok közé tartozik a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) is. A betegség a légutak beszűkülésével, a tüdő teljesítményének gyors romlásával jár, amit több gén mellett a környezeti tényezők együttes hatása okozhat, mint például a rendszeres, dohányfüstnek való kitettség. Ha korai stádiumban felismerik a betegséget, még nagy mértékben lassítható a betegség lefolyása, elsősorban a dohányzás azonnali elhagyásával. Magyarország sajnos az elsők között jár a daganatok és légúti megbetegedések miatti halálozások számában. A betegek többsége későn fordul orvoshoz, így a COPD-ben szenvedők számát is csak becsülni tudjuk. A dohányosok (kb. 3,5 millió fő) ötöde érintett COPD betegségben, ami 500.000 fő lehet nagyságrendileg. 4,5
Honnan ismerhetem fela COPD-t?
A COPD legjellemzőbb tünetei közé tartozik a nem múló köhögés, mely rohamokban is jelentkezhet, ezzel együtt járó váladék felszakadása, gyakori légszomj és fáradtság, a fizikai terhelhetőség gyors romlása, valamint szorító érzés a mellkasban. Ezeket a tüneteket dohányosoknál még nehezebb felismerni és komolyan venni.
Út a leszokás felé
A dohányzás eleinte lehet egyfajta lelki vagy mentális függőség. A dohányosoknál egy szál cigaretta elszívása rendszerint egy kis pihenőt jelenthet a munkában vagy néhány perces rituálét, azt az időt, amit az egyén magára fordít napja során, vagy pont az ellenkezőjét, társaságba való beilleszkedést – a füstölésnek sokak számára összekovácsoló ereje van. Gyakori az ébredés utáni, kávéval összekötött reggeli rituálé, melyről azt gondolják, hogy „ezek nélkül nem indulhat el a nap”. Első lépésként ezeket a gondolatokat fontos elengedni, valójában a cigaretta csak egy kísérő eszköz, ezek a tevékenységek mind megvalósíthatóak nélküle is.
A cigarettában található nikotin megvonásának tünetei igen hamar, néhány óra alatt is jelentkezhetnek, melyek elsősorban a koncentráció fenntartásának nehézkessé válása, nyugtalanság, éhség érzet, lassúló szívverés, ingerlékenység. Számos módszer található az interneten a leszokás segítéséhez, melyek közül népszerű a sóvárgáskor inkább egy rágógumi rágcsálása, vagy tea, limonádé esetleg egy pohár víz megivása, dohányzási napló vezetése, sportolás elkezdése. A dohányzás mértékének csökkenésével az állóképesség folyamatos javulása pozitívan hat a leszokásban lévőre, még több energiát adva a cigaretta teljes elhagyásához. Fontos, hogy környezete támogassa a leszokásban, és ne feledje a célt, amiért el akarja hagyni ezt a káros szokást.
Ha a légúti betegségek tüneteiből akár egyet is észlel, haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát, vagy egy hozzáértő szakembert és vizsgáltassa ki magát! A bajt jobb megelőzni, azonban, ha mégis diagnosztizálták már a COPD-t, a betegek panaszainak az enyhítését, az életminőségük javítását és a tüdőfunkció romlásának lassítását manapság modern, környezetkímélő eszközök segítik.
1Füstmentes világnap – 2020. november 19. (ksh.hu)
2 4.1.1.40. A népesség megoszlása dohányzási szokások szerint (ksh.hu)
3 A passzív dohányzás hatásai | Daganatok.hu
4 Légzőszervi megbetegedések (ksh.hu)
5 COPD, tüdőbetegség előfordulása – Budapesti Tüdőközpont (tudokozpont.hu)
