Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Cikksorozat indult a járványok történetéről

    A világjárványok évezredek óta végigkísérték az emberiség történetét, ám a 19. századi kolera volt az első, amelyet jól dokumentáltak – erről Fónagy Zoltán, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa beszélt az MTI-nek annak kapcsán, hogy az intézet égisze alatt a járványok történetével foglalkozó új sorozat indult.

    A történész szerint a sorozat célja az ismeretterjesztésen kívül, hogy segítséget nyújtson az embereknek megérteni a jelen helyzet összefüggéseit. Mint mondta, a járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt, történetük megismerése segíthet abban, hogy a mai ember ne úgy tekintsen erre a világméretű problémára, mint valamilyen ismeretlen eredetű veszélyre.


    A sorozatból az is kiderül majd, hogy a mai orvostudományhoz, egészségügyi infrastruktúrához képest mennyire eszköztelenül néztek a járványokkal szembe évezredeken keresztül az emberek.


    A hétköznapi élet története című blogon indított sorozat cikkeit olyan szakemberek jegyzik, akik eddigi munkásságuk alatt már foglalkoztak a járványok történetével. A szakértők a nagyközönség számára érthetően dolgozzák fel a témát.


    A sorozatban a legnagyobb világjárványok, a pestis, a kolera, a spanyolnátha, a TBC mellett szó lesz majd a gyerekbetegségekről, a háborúkat követő vérhasjárványok és a harmadik világban pusztító betegségek történetéről, valamint kitekintést adnak a védőnői hálózat járványok megelőzésében játszott szerepére is.


    Az első járványok, amelyek biztosan definiálhatóak, a középkori és kora újkori pestisjárványok voltak, amelyek a 14. századtól kezdve a 18. századig a nyugati civilizáció legnagyobb félelmét okozták. Ezt követte a 19. század első felében felbukkanó kolerajárvány, ami többször végigsöpört az egész világon. Ez volt az első világjárvány, amelyet jól dokumentáltak, azaz vannak megbízható, számszerű adatok a veszteségekről – mondta Fónagy Zoltán. Minden korábbi járványra vonatkozó adat csak becslés és a szakirodalomban is nagyon különböző számok keringenek – tette hozzá. Továbbá ez volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került és hozzájárult a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének létrehozásához.


    A történész szerint a járványok története választ adhat számos olyan kérdésre, amelyek a mostani helyzetben is felmerülnek. Ide tartozik, hogy ezek a betegségek milyen rövid és hosszú távú hatással voltak a népesedésre, a gazdaságra vagy éppen a társadalmi rendre, milyen egyéni és közösségi stratégiákat alkalmaztak a védekezésre, milyen mentalitás jellemezte a vészhelyzetekben a különböző korok emberét.


    Arra is választ adhatnak, hogy lehet-e összefüggést találni a járványok megjelenése és az ökológiai változások között, továbbá milyen civilizációs vívmányokat „köszönhetünk” a nagy járványoknak, valamint milyen nyomokat hagytak a nagy ragályos betegségek a kollektív emlékezetben, az irodalomban vagy a képzőművészetben.


    A kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt, a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós öntözést – tette hozzá.