Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél – mi lehet a kiút?

Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható. Stabilan működő informatikai háttérre azonban valamennyi cégnek szüksége van, kritikus hiba esetén ugyanis azonnal leállhat az üzletmenet, ami komoly károkat eredményez. A magyar magántulajdonban lévő Neuron Software és az EY tanácsadó cég közös nagyszabású felmérése szerint a felsővezetők 70 százaléka számol azzal, hogy a jövőben külső partnert vonjon be a garantált működés érdekében.

Van mit behoznia a magyar gazdaságnak a digitális gazdaság területén, ezen belül az informatikai ágazatban. Az uniós tagállamok digitális érettségét ismertető úgynevezett DESI mutató alapján Magyarország a 22. helyen áll a rangsorban 43,8 pontjával, ami bőven elmarad a 52,3 pontos uniós átlageredménytől. A részletes magyar eredmények szerint az információs és kommunikációs, azaz ikt-ágazatban foglalkoztatottak aránya 3,8 százalékos, ami szintén elmarad a 4,5 százalékos uniós átlagtól. Az informatikushiány pedig a teljes magyar gazdaság, emellett a nagy- és kisebb vállalatok fejlődését is gátolja. Annál is inkább, mert egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb számban vannak jelen a cégeknél a szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyfajta szürke eminenciásként biztosítják a működést és a növekedést. Ha azonban probléma van velük, lényegében azonnal leáll egy-egy vállalat.

A teljes körű szoftvermenedzsmenttel foglalkozó, számos hazai és nemzetközi nagyvállalattal együttműködő Neuron Software az EY tanácsadó céggel közösen készített kutatása arra kereste a választ, hogy mekkora a baj, és hol tartanak szoftverfronton a magyar vállalatok.

Ennyi menne szoftverfejlesztésre

A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel az egynegyede, 24 százaléka, 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol. Összességében a közép- és nagyvállalatok jelentősen nagyobb mértékű szoftverfejlesztésre fordítandó kiadásokkal számolnak, mint a mikro- és kisvállalatok. A legnagyobb mértékű fejlesztések a pénzügyi szolgáltatók területén jelentkezhetnek (vagyonkezelés, banki és biztosítási tevékenységek). Ezt követi az IT-szektor, itt a válaszadók több mint egynegyede 250 millió forintot meghaladó ilyen jellegű kiadással tervez. A gép-és autóiparra, illetve a kis-és nagykereskedelemre a kis mértékű (1-10 millió forint közötti) szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.

Jönnek-mennek a képzett szakemberek – mit látnak az igazgatók?

A megkérdezett vállalatok 30 százaléka egyébként vegyesen foglalkoztat belső és külső IT-szakembereket, az is jól látszik, hogy a kizárólag belső IT-csapattal rendelkező vállalkozások több mint egyharmada esetében a belső csapat kevesebb mint 5 főt számlál.

Bodrogközi László, Neuron Software alapítója, ügyvezetője elmondta: „Az eredményekből az is kiderült, hogy miközben hiány van képzett informatikai szakemberekből, egyre nagyobb a kereslet irántuk. A válaszadó vállalatok döntéshozóinak többsége a szakemberhiányt és a fluktuációt nevezte meg iparági problémaként.”

Mindemellett a vállaltvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak belső IT-csapatuk részére, azok megtartására. Ugyanakkor a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző a vándorlás, különösen igaz ez a kormányzati és közszféra mellett energetikai, gép- és autóipari ágazatban. „Ezekben a szektorokban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesik egy vagy néhány szakember a csapatból, akkor az üzletmenetre kritikus hatást gyakorló hibák és rendszerleállások léphetnek fel” – tette hozzá a szakember.

Házon belül vagy kívül?

Az látszik, hogy a felsővezetők 50 százaléka biztosan von be külső partnert a fejlesztési folyamataik támogatására. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százalék a hibrid működésben hisz, vagyis saját szakértői csapataikat külső szakértőkkel kiegészítve működnek. Ezzel a hibrid megoldással minimalizálhatók a vállalati rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és mindennapi támogatásával járó kockázatok. Bodrogközi László szerint a világszerte sok cég indult a belső és külső szakértői csapatok optimális együttélésének irányába, aminek köszönhetően jól skálázhatóvá válhatnak a cégek motorját képző egyedi szoftverek mögött álló szakértői erőforrások.

Lehet-e biztosítást kötni a vállalati egyedi szoftverekre?

„A kutatás eredményeit összegezve számtalan megállapítás tehető a magyar vállalatok digitalizáltságával és IT-rezilienciájával kapcsolatban. Egy viszont biztos, aki a fejlesztési versenyben lemarad, az könnyedén úgy érezheti, hogy az üzleti gyorsítósávból is kimarad” – tette hozzá a szakember.

Teljesen mindegy, hogy a lemaradás oka a szakképzett munkaerő hiánya, vagy éppen fluktuációja, az sem számít, hogy a problémáknak technológiai, vagy pénzügyi okai vannak. A nap végén az üzleti versenyfutás, a vásárlók, az ügyfelek, a kollégák megnyerése, valamint megtartása, csak folyamatosan fejlődő és mindig stabilan működő rendszerekkel lehetséges.

„Ha egy vállalati rendszer leáll és ez üzleti károkat okoz, akkor nem fordulhatunk a biztosítóhoz, hogy térítse meg a kárunkat. Pontosan ezért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a problémák megelőzésére, azaz a vállalati rendszereink “egészségének” megőrzésére. Ez a prevenciós stratégia végül is ugyanúgy működik, mint ahogy egy egészségbiztosítás. Ha rendszeresen kisebb összegeket áldozunk arra, hogy szűrővizsgálatokra járjunk, majd a felállított diagnózis szerinti előírásokat betartjuk, akkor elkerülhetők azok az egészségügyi krízishelyzetek, amelyek megoldása rendkívül költséges és a sikert senki sem garantálja” – mondta Bodrogközi László.

A Neuron által kifejlesztett Software Takeover módszertan és az erre épülő szolgáltatások segítségével minden egyes vállalatnak lehetősége van arra, hogy “megkösse ezt a biztosítást”, és jövőállóvá tegye a rendszereit, ezáltal a működését is.