Az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz!

Súlyos tévhitek, problémás étkezési divatok befolyásolják azt, hogy az emberek mit gondolnak egy-egy élelmiszercsoport fogyasztásáról és annak hatásairól. Íme a legfontosabb tudnivalók.

Az ételintolerancia és az ételallergia nem ugyanaz

A tapasztalatok szerint minden ötödik ember valamilyen problémás reakcióról számol be

bizonyos ételek elfogyasztása után. Sokszor felmerül az ételallergia lehetősége. Ugyanakkor az egészségügyi szakemberek hangsúlyozzák, hogy az étel elfogyasztása után órák múlva kialakuló adverz reakciók (teltségérzet, puffadás és bőrtünet) jóval gyakoribbak, mint az azonnali tüneteket okozó ételallergia. Az ételallergiát a szervezet kóros immunválasza váltja ki. A beteg szervezete a bevitt táplálék valamely alkotóelemét, leggyakrabban fehérjéit „veszélyesnek” tekinti, idegen anyagként azonosítja és elkezd ellenanyagokat termelni. Ennek következtében a páciens szervezetében megemelkedik a specifikus IgE ellenanyag szintje. Dr. Krasznai Magdolna, az Affidea Magyarország allergológus szakorvosa szerint ilyen allergiás reakciót felnőttkorban leggyakrabban a mogyoró, kagyló, csiga, rák, az eper okozhat. Előfordulása igen ritka a felnőtt lakosság körében, csupán 1-3%-os. Gyermekkorban jóval gyakoribb, 1-2 éves korban a leggyakoribb atópiás megbetegedés, az előfordulása 5-10%-os. A gyerekkori klasszikus étel allergének a tej, tojás, mogyoró, hal, szója. A tapasztalatok alapján 3 évesen a gyerekek 75%-a, 6 évesen 90%-a kinövi az érzékenységet. Felnőtt korban részben a gyerekkori hajlam megmaradhat, így a szója, tojás, mogyoró allergia felnőttkorban is panaszt okozhat. Új ételallergia ritkán alakul ki, a jellegzetes tünetek ugyanakkor rövid időn belül jelentkeznek. Sokkal gyakoribb a légúti allergénekkel keresztreagáló zöldség, gyümölcs, fűszer allergének okozta száj, nyelv körüli reakciója.

Ezt kell tudni az ételallergiáról

Az ételallergia minden esetben azonnali immunválaszt vált ki, akár egyetlen falat allergizáló étel elfogyasztása is súlyos következményekkel járhat. A páciensnél perceken belül csalánkiütés, viszketés, ajak, nyelvödéma, torok- és arcduzzanat, hányinger, hányás, orrfolyás, orrdugulás alakulhat ki, súlyos esetben fulladásos roham, alacsony vérnyomás és akár anafilaxiás sokk is felléphet. A légúti allergiában szenvedő betegeknél igen gyakori a pollenek és a különböző élelmiszerek keresztreakciója. Ennek során a már korábban meglévő pollenérzékenységhez kapcsolódva, az azzal keresztreagáló gyümölcs, zöldség, fűszer vált ki a száj körüli régióban furcsa bizsergést, viszketést, duzzanatot vagy akár súlyos ödémát. Az Affidea Magyarország allergológusa hozzátette: „Az ételallergiát nem szabad félvállról venni, hiszen súlyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, ilyenkor a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás életveszélyt jelent. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel, izomba Epipen injekciót adunk, illetve antihisztamin valamint oxigén adagolásával, folyadék pótlással csökkentjük a tünetek súlyosságát. Azoknak a betegeknek, akiknél már előfordult ilyen súlyos reakció kötelezően felírják az életmentő injekciót.”

Az ételintolerancia hátterében általában emésztési zavarok állnak

Az ételintolerancia hátterében viszont nem klasszikus immunológiai folyamat, hanem az emésztőrendszer működési zavara áll. Az érintett betegeknél a szervezet nem képes bizonyos tápanyagokat megfelelően lebontani, például bizonyos emésztőenzimek hiánya miatt, így azok kellemetlen emésztési panaszokat okoznak. Az egyik leggyakoribb ételintolerancia a laktózérzékenység, amikor a laktázenzim hiánya miatt az emésztőrendszer nem képes a tejben lévő cukor bontására. Előfordulhat az is, hogy valaki a gyümölcsökben lévő fruktózt nem tudja megemészteni és szintén nagyon gyakori a gluténérzékenység is. Ez utóbbinál a búzában és néhány más gabonában található fehérjekomponensekre reagál a szervezet. Súlyosabb formája a gluténérzékenységnek a cöliakia, amikor a glutént tartalmazó étel fogyasztása után a bél nyálkahártya pusztulni kezd és ez később felszívódási zavarokat, súlyos hasmenést, vashiányt, sőt késői szövődményként akár daganatos megbetegedést is okozhat. De előfordul olyan gluténérzékenység is, amikor nem diagnosztizálható a bélbolyhok pusztulása. Az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek, a panaszok súlyossága függ az elfogyasztott élelmiszer mennyiségétől is. Leggyakrabban a betegek puffadásról, gyomorproblémákról, bélpanaszokról, hasmenésről vagy éppen székrekedésről számolnak be, de előfordulhatnak különböző bőrproblémák és fejfájás is. A különböző ételintoleranciák előfordulása jóval gyakoribb az allergiánál, a felnőttek 20-40%-át érinti.

Az ételintolerancia tesztek fals eredményt is adhatnak

Előfordul, hogy egy ételintolerancia teszt (IgG kimutatáson alapuló) pozitív eredményt mutat egy-egy ételcsoportra, viszont azok elhagyásával a beteg panaszai nem szűnnek meg. Ezzel kapcsolatban Dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológusa elmondta: „Minden esetben fontos, hogy kiderítsük, hogy pontosan mi is okozza az emésztési panaszokat. A laktóz-, fruktóz- vagy gluténérzékenységet viszonylag könnyű diagnosztizálni, és megfelelő diétával a beteg panaszai is jelentősen csökkenthetőek. Ugyanakkor tisztába kell lenni azzal, hogy nem minden esetben egy adott élelmiszer a felelős az emésztési problémákért, még akkor sem, ha azt valamilyen gyorsteszt kimutatta. Sokszor előfordul – például antibiotikum kúra, COVID-fertőzés vagy valamilyen gyulladás következtében, hogy a bélben lévő baktériumok összessége, azaz a mikrobiom sérül, és ezáltal fokozódik a bél áteresztő képessége. Ebben az esetben olyan nagy molekulák (például tojás- vagy tejfehérje) is átjutnak a bélfalon, amelyek normális esetben nem. Ezek ellen a szervezet ellenanyagokat kezd el termelni, amelyet az ételintoleranciatesztek kimutatnak. Itt azonban a beteg hiába hagyja ki az étrendjéből az érintett ételcsoportokat, a panaszai nem javulnak, mert valójában nem az adott ételekre érzékeny, hanem a mikrobiomja károsodott.”

Az Affidea két szakembere egyetértett abban, hogy az ételek által kiváltott tünetek sokrétűek és gyakoriak lehetnek. A pácienseknek először érdemes a tünetek alapján orvost választani, így, ha felsőlégúti allergiás reakciókat tapasztal egy-egy élelmiszer elfogyasztása után, akkor allergológust, ha folyamatos emésztési panaszai vannak, akkor gasztroenterológust, ha pedig elsősorban bőrproblémákkal szembesül, akkor bőrgyógyászt. Az orvostudomány ezen területe kifejezetten interdiszciplináris, azaz több szakág együttműködését igényli a megfelelő terápia kialakítása.