Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A Vénusz felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy élet keletkezhessen

   A Vénusz bolygó felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

    Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja.


    A belfasti Queen’s University tanulmánya, mely a Nature Astronomy című szaklap friss számában jelent meg, nem tartja lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet, majd elemezték a földi életformákról szóló irodalmat, hogy lássák, van-e olyan szervezet, amely fennmaradna a felhők leginkább kénsavból és igen kis mennyiségű vízből álló közegében.


    Arra a következtetésre jutottak, hogy még a legzordabb körülményekhez edződött, úgynevezett extremofil mikrobák sem élnék túl ezt a kihívást.


    „Nem azt találtuk, hogy a vízmolekulák aránya valamivel kevesebb, mint ami a Föld legellenállóbb mikrobájának elég lenne, hanem több mint százszor kisebb a mennyiségük” – mondta John Hallsworth, az egyetem biológusa.


    A Földön a foszfin az élettel, állatok, köztük a pingvin bélrendszerében élő mikrobákkal, vagy az oxigénszegény környezettel, például a mocsarakkal függ össze. Elő lehet állítani iparilag is, de a Vénusz bolygón ilyen nem létezik, így a foszfinre utaló jelek magyarázatra szorultak. Jane Greaves, a Cardiffi Egyetem kutatója felvetette a vénuszi lehetőségét az élet létezésének. Egyes csillagászok eleinte a megfigyelések helyességét kérdőjelezték meg, a belfasti egyetem kutatócsoportjának kétségei azonban más irányból, a biokémia szempontjából érkeztek.