A szívelégtelenség népbetegség

Magyarországon közel 200 ezer ember él, akinél szívelégtelenséget diagnosztizáltak, és ez évente 30-40 ezerrel nő. Ezen felül még számolni kell azzal a további 150-200 ezer beteggel, akik nem kerülnek diagnosztizálásra.

Bernáth Lukács Zsuzsa, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke osztotta meg velünk a betegséggel és a betegekkel kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket az elmúlt 40 év során kardiológiai asszisztensként és egyetemi diplomás ápolóként szerzett ezen a területen.

A szívelégtelenségről

A szívünk tulajdonképpen egy izompumpa, ami a szervezet vérkeringését működteti. Szívelégtelenség esetén a pumpafunkció károsodik, amelynek következményeként a szív nem tud elegendő vért pumpálni a keringésbe, vagy nem tud elegendő vért onnan befogadni. Ha a szervezetünk vérkeringése nem működik megfelelően, akkor a szervek oxigén- és vérellátása sem megfelelő.

Tünetek, amelyek felvethetik a szívelégtelenség gyanúját

A tünetek a szervezet, a szervek oxigénellátásának elégtelenségéből adódnak, ezek többek között a nehézlégzés, légszomj, ami fizikai terhelésre, de akár nyugalmi állapotban is jelentkezhet, vagy akár fekvő helyzetben is. Tünet lehet továbbá a fokozott fáradtságérzés, a bokaduzzanat, a száraz köhögés, köhécselés. A szívelégtelenségnek többféle típusa létezik, de csak orvosi vizsgálat képes kideríteni, hogy melyik típusról van szó az adott beteg esetében.

„Nagyon sokszor szembesülünk azzal a klinikán, hogy későn érkezik oda a beteg, mert nem ismerte a tüneteket. Hétköznapi példával élve, ha valakinek hirtelen csökken a terhelhetősége, mondjuk egy édesanya, aki azt érzi, hogy korábban simán felment a 3. emeletre, nem jelentett neki gondot felvinni a piacról hazahozott kosarat, de most az első emeletnél meg kell állnia, mert nagyon fáradt, az alapos gyanúra ad okot. Óriási probléma, hogy a betegek nem veszik komolyan a tüneteket, jellemzően akkor mérik meg például a vérnyomásukat, amikor már baj van.” – osztotta meg tapasztalatait Bernáth Lukács Zsuzsa.

A korai felismerés fontossága

A szívelégtelenség kezelése annál nehezebb, minél később diagnosztizálják a betegséget. Az a beteg, aki idejében kerül orvoshoz – először a háziorvoshoz, aki a betegség komolyságát látva kardiológushoz vagy kórházba utalhatja a beteget, ahol számos vizsgálat – teljes laborvizsgálat, speciális szívizomenzim vizsgálat, ultrahang, esetleg koronária CT vagy MR felvétel – készülhet a pontos diagnózis érdekében. Tehát az időben felismert betegség esetén sokkal jobban tudja kezelni a kardiológus a problémát és sokkal jobb eredményt tud elérni vele. A kezeletlen szívelégtelenségnek nagyon súlyos következményei lehetnek.

„Aktív korban, amikor reggeltől késő estig dolgozunk és „nincs időnk betegnek lenni”, hajlamosak vagyunk a tüneteket elnyomni, megmagyarázni, hogy azok mi miatt lehetnek, és ezért későn kerül a beteg szakemberhez. Több esetben azt látjuk, hogy valakiről hatvanéves korában készül először szívultrahang, amikor is kiderülnek a hosszú évek óta fennálló problémák.„

Az idősebb korosztály és a Covid-fertőzésen átesettek is érintettek lehetnek…

Bernáth Lukács Zsuzsa elmondta „A szívelégtelenség főleg az idősebb korosztályt érinti, a betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 65 év felett a népesség 10%-a szenved szívelégtelenségben. De azt tapasztaltuk, hogy a Covid-fertőzésen átesetteknél a fiatalabb generáció is érintett lehet, mert a vírus a szívizmot is képes megtámadni.”

A betegszervezetek segítséget adnak a betegeknek és a hozzátartozóknak is

„Az elmúlt 40 év tapasztalata alapján azt látom, hogy a betegek sokszor nem értik, hogy miért alakulhatott ki náluk a betegség, hogy mi szerepel a zárójelentésben, vagy nem értik, hogy hogyan kell szedni a gyógyszereiket. A felvilágosításnak, tájékoztatásnak személyre szabottan kell történnie, ami segíti az előírt terápia betartását, a terápiahűséget. Úgy tapasztalom, hogy óriási az igény arra, hogy ’megfogjuk’ a betegek kezét és támogassuk őket információval. Mindez motivált abban, hogy a Városmajori Klinikán dolgozó kollégáimat, gyógytornászokat, mentálhigiénés szakembereket, dietetikusokat és diplomás ápolókat segítségül hívjam, és megalapítsuk a SZÍVSN országos Betegegyesületet. Rájöttem arra, hogy hatalmas tudás van a kollégáknál, amit azóta rendszeresen megosztunk a betegekkel és hozzátartozókkal előadások, beszélgetések keretében. A beszélgetések során szóba kerülhet például a gyógyszerek hatásmechanizmusa, vagy annak ismertetése, hogy mi történik, ha a beteg kihagyja a gyógyszerét, vagy mi történjen akkor, ha mellékhatásokat tapasztal” – tette hozzá Bernáth Lukács Zsuzsa.

A tájékoztató kampányok sok információt képesek közvetíteni

A betegszervezet – mint például a SZÍVSN – egyik célja, hogy az egészségtudatos életforma elterjedését támogassa, amely egyrészt az egészséges táplálkozás és mozgás fontosságát hangsúlyozza – ez egy lassú folyamat, kitartó és következetes munkát igényel. De ide tartozik például az öngondoskodás szemléletének elterjesztése is, aminek egyik lényeges eleme az, hogy nem elég egyszer-egyszer elmenni a szűrésre, hanem fontos folyamatában monitorozni azokat az értékeket, amiket magunk is meg tudunk tenni: vércukor, koleszterin, vérnyomás, testsúly. Az interneten is elérhető ún. SCORE táblázatok pedig megmutatják, hogy a megfigyelt értékek alapján mekkora a szívbetegségek kockázata.

Ahogy a megelőzésben, úgy a már diagnosztizált betegség alakulásában is van mozgásterünk, van ráhatásunk az életkilátásainkra. Ehhez sok tapasztalat összpontosul a szakembereknél, érdemes élni ezzel a lehetőséggel.