A rugalmasság nemcsak a Z-generációnak kell
Tízből csak három magyar munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben
A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak maradva ezen a téren. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, nálunk mindössze tízből három. Pedig a dolgozók szerint a távmunka és rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.
Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68%-a a Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint, ugyanakkor a munkavállalók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve. India és Kína járnak az élen, amihez minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a nagy földrajzi távolságok. „Sajnos Magyarország kicsit le van maradva, a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalék tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába – mondta el Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere. – Pedig az idei Randstad Employer Brand Research megerősítette, hogy elhelyezkedéskor – különösen a Z-generáció számára – fontos szempont, hogy a kiszemelt vállalatnál van-e lehetőség rugalmas munkavégzésre.” A régiót tekintve egyébként Ausztria jár az élen, náluk már minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada.
A rugalmasság a hatékonyságot is segíti
Maguk a munkavállalók több szempontból is támogatják a rugalmas munkavégzést. Tízből nyolcan egyetértenek azzal, hogy hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, emellett növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. „Ez pedig a vállalatok számára is egyértelműen előnyt jelent, hiszen a motivált alkalmazottak jobban megbecsülik a munkájukat, és így a fluktuáció is csökkenthető” – mutatott rá Szokody Ágnes.
Ugyanakkor tízből négyen tartanak attól, hogy a távmunkát, illetve rugalmas időbeosztást megsínyli a magánéletük, hiszen összemosódik a munka és a szabadidő határa, így hivatalosan sosincsenek munkaidőn kívül. Ez leginkább a férfiakra helyez nyomást.
A vállalatok fele még nem készült fel az otthoni munkavégzésre
A rugalmas munkaidő mellett a vállalatok home office biztosításával kedvezhetnek dolgozóiknak. A Randstad Workmonitor kutatásban megkérdezettek kétharmada – világszinten és hazánkban is – örülne, ha alkalmanként otthonról dolgozhatna. Ennek ellenére sok munkáltató még nincs erre felkészülve: a hazai dolgozóknak kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy a vállalata minden technikai feltételt biztosít a home office-hoz. „A munkáltatóknak ezenfelül az egymástól távol lévő kollégák együttműködésére is gondolnia kell: nálunk még csak minden ötödik munkahelyen rendszeresek a virtuális meetingek” – tette hozzá a Randstad Hungary szakembere. Ezzel szemben Indiában és Kínában már tízből hét vállalatnál bevett szokás online meetinget tartani.
Persze a munkavállalók között is vannak hagyománykedvelők: a magyar dolgozók 57 százaléka leginkább az irodában szeret dolgozni.
A hozzáállásban is változásra van szükség
A rugalmas munkavégzés feltétele a megfelelő hozzáállás is: a vállalatoknak meg kell bízniuk alkalmazottaikban, és kellő önállóságot kell biztosítaniuk számukra. Egyelőre a hazai munkavállalók kevesebb mint fele priorizálhatja szabadon a feladatait, a többségnek a vezetője szabja meg és osztja be a teendőit. „A szenioritással nő a bizalom is: a tapasztaltabb munkavállalók már nagyobb szabadságot kapnak. Ez a munkatapasztalattal függ leginkább össze, bizonyos szint felett már delegálhatók a feladatok – jegyezte meg Szokody Ágnes. – A fiatalok számára jobban megszabják a kereteket a vállalatok. Viszonylagos ellentét, hogy éppen ők azok, akik több szabadságra vágynak.”
A kutatás hátteréről:
A Randstad Workmonitor egy 33 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2018 első negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2018. január 10. és 26. között vették fel. A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.
