Kezükben a jövő, de vajon bírják-e szusszal?

Az a társadalom, amely nem foglalkozik a fiatalokkal, a jövőjével sem foglalkozik – hívja fel a figyelmet augusztus 12-én a Fiatalok Világnapja. Ahhoz azonban, hogy a következő nemzedék a lehető legjobban építhesse saját és az egész társadalom jövőjét, kulcsfontosságú az egészség. A fiatalkorban rögzülő életmód, az egészségmegtartási és prevenciós szokások hosszú távon fejtik ki hatásukat, ezért kell már a kezdetektől nagy figyelmet szentelni arra, milyen mintákat lát és sajátít el a jövő nemzedéke.

Az ENSZ Közgyűlés 1999-ben határozta el, hogy külön világnappal hívja fel a figyelmet a fiatalokra. Nem csupán a terveikre, cselekedeteikre, mondandójukra kell nagyobb tekintettel lenni, hanem az olyan elemi dolgokra is, mint az egészségük. Ennek elhanyagolása, a szűrővizsgálatok kihagyása, az egészségügyi panaszok figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhatnak, hosszú távon az egész társadalmat érintő problémákat okozhatnak.

„A szülőknek, tanároknak és felnőtteknek nagy a felelőssége, ők azok ugyanis, akiknek példáját követik, viselkedésformáit átveszik a fiatalok. Ha ők egészségtudatos magatartást mutatnak, rendszeresen részt vesznek a korosztályuk és egészségi állapotuk alapján ajánlott szűrővizsgálatokon, akkor ez a gyerekek számára is természetes rutinná válik majd. Hosszú távon így maguk is egészségtudatos felnőttek lesznek, akik idős korban is szem előtt tartják majd az egészségügyi ellenőrzéseket” – mondta el a Világnap kapcsán Leitner György, az Affidea Diagnosztika ügyvezető igazgatója.

Erre hazánkban különösen nagy a szükség, hiszen ahogy az a 2016-os Egészségjelentésből¹ is kiderül, 2015-ben hazánkban minden negyedik haláleset korai halálozásnak számított, azaz 65 éves kor előtt következett be. Bár 2005 óta a korai halálozás mértéke folyamatosan csökken, az Európai Unió adataival összehasonlítva még így is nagyon magas: 2013-ban az EU15 országokhoz viszonyítva a nők körében 181%, a férfiak esetében pedig 215% értékű volt a mutató.

A jelentésből továbbá az is kiderül, hogy hazánkban a nőknél és a férfiaknál egyaránt a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések, valamint a légzőrendszer betegségei felelősek legnagyobb arányban a halálozásért. Ezek megelőzésének, megfékezésének érdekében már számos vizsgálattípus elérhető, mint például az érrendszert felderítő színes doppler (color-doppler) ultrahangvizsgálat, a daganatokat kimutató CT- és MR-vizsgálatok vagy akár a tüdőt érintő betegségeket korai stádiumban kimutató, alacsony sugárterhelésű CT-vizsgálat.

A Fiatalok Világnapja alkalmából fontos hangsúlyozni, hogy az egészségértés fejlesztése a mai felnövekvő generációk és a teljes társadalom szempontjából egyaránt elengedhetetlen. Tudnia kell, hogy az egészségével kapcsolatos információkhoz hol juthat hozzá az ember, meg kell értenie, majd alkalmaznia kell azokat. Az egészségértés által pedig már idejében kialakulhat a helyes egészségmagatartás. Az egyes krónikus betegségek kialakulását és lefolyását nagymértékben befolyásolhatják például az életmódhoz kapcsolódó egyéni döntések. Erre is rávilágít a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb Health at a Glance² című összefoglalója.

Melyek a fiatalok egészségére kockázatot jelentő életmódbeli tényezők?

Dohányzás

A serdülőkori dohányzásnak azonnali és hosszú távú negatív következményei is lehetnek, növeli ugyanis a szív és érrendszeri, a légzőrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések kockázatát. Az Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatás adatai azt mutatják, hogy saját bevallása alapján több mint ötből egy 15 éves gyerek hetente legalább egyszer dohányzik. A gyerekek szokásai között eltérés figyelhető meg az alapján, hogy milyen oktatásban részesülnek.

Az Egészségjelentés szerint a hazánkban bekövetkező korai halálozások egyik vezető okai a daganatos betegségek, köztük a tüdőrák. Ennek mértéke a nők és férfiak esetében is az EU15 országokban mért értékek többszöröse, pedig rendszeres tüdőszűrő vizsgálattal ez drasztikusan csökkenthető lenne.

Alkoholfogyasztás

Az európai országokban nagy aggodalomra ad okot a fiatalkori túlzott alkoholfogyasztás is. Az Egészségjelentés adatai alapján a 15 éves magyar iskolások közül a lányok több mint harmada, a fiúknak pedig a fele már 13 éves kora előtt fogyasztott alkoholt. A HBSC pedig arról számol be, hogy Bulgária, Dánia és Litvánia mellett Magyarországon mondták azt a 15 évesek, hogy már legalább kétszer voltak részegek.

A rendszeres alkoholfogyasztás hosszú távon komoly egészségügyi problémák okozója lehet, nagy mértékű fogyasztás esetén nő az agyvérzés, a szív és érrendszeri betegségek kockázata, csak úgy mint a májzsugorodásé és a ráké.

Táplálkozás

A káros szenvedélyek elkerülése mellett nagyon fontos a helyes táplálkozás is, a megfelelő napi zöldség- és gyümölcsbevitel és az elhízás megakadályozása. A HBSC adatai szerint Ausztriában, Portugáliában és Magyarországon legalább minden negyedik gyermek túlsúlyos. A túlsúlyos gyerekek pedig nagyobb eséllyel küzdenek majd felnőttkorban is súlyfelesleggel. Ez pedig növeli a kockázatát a szív és érrendszeri betegségek, a tüdő, valamint a csont-izomrendszeri problémák kialakulásának.

Mozgás

Az Egészségjelentés alapján – vélhetően a kötelező testnevelés órák következtében – a magyar iskolások között a 11 évesek fizikai aktivitása meghaladja európai kortársaik átlagát, de ez a különbség 13 éves és 15 éves korban már nem figyelhető meg. Utóbbi korcsoportban a lányok 11%-a, a fiúk 24%-a végez legalább napi 60 perc közepes vagy intenzív mozgást.

Pedig a már fiatalkorban szokássá váló rendszeres testmozgás is a felnőttkori nehézségeket előzheti meg. Ilyen például a Health at a Glance összefoglalóban felsorolt szív és érrendszeri problémák és egyéb krónikus betegségek: diabétesz, különböző ráktípusok, elhízás vagy magas vérnyomás.