Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára a földtörténet eddigi tömeges kihalásai 

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára, különösen a természetvédelmi erőfeszítésekre vonatkozóan a földtörténet eddigi tömeges kihalásai – figyelmeztetnek a kutatók.

A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány készítői a Pangea nevű szuperkontinens – amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens – biológiai sokféleségének hosszú távú változásait elemezték – írta a BBC News.

A szakemberek csaknem 900 olyan állatfajt követtek nyomon, amely nagyjából a 260 millió és 175 millió évvel ezelőtti időszakban élt. Ebben a periódusban két tömeges kihalás is végbement, és megjelentek az emlősök, a dinoszauruszok, a krokodilok és a teknősök.

A mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett eseményről úgy tartják, hogy a szárazföldi fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezetett.

Az egyik legelterjedtebb állat ekkortájt a Lystrosaurus, az emlősök egy korai rokona volt, amely a mai Oroszország, Kína, India, Afrika és Antarktisz területén élt. A Lystrosaurus-fosszíliák azt sugallják, hogy ez a szárazföldön élő, növényevő gerinces uralta a Földet, miután sok más állat kipusztult.

Minden egyes tömeges kihalást követően bolygószerte ugyanolyan új fajok bukkantak fel és váltak egyeduralkodóvá évmilliókig.
A tanulmányt vezető David Button, a Birminghami Egyetem munkatársa szerint akárcsak az emberiség történetének, úgy a földtörténet eseményei is fontos tanulságokkal szolgálnak a jelenkor számára és a jövőre nézve is.

„A múlt tanulsága az, hogy a tömeges kihalásoknak a fajveszteségen túl is óriási a hatásuk” – magyarázta a szakember.

A kutatók szerint a fosszíliákból nyert információk segíthetik a jelenkori természetvédelmi erőfeszítéseket. Mint hangsúlyozták, ez azért is különösen fontos, mert a vadállatok természetes élőhelyeinek elpusztítása, a túlvadászat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az invazív fajok terjedése miatt a bolygón jelenleg a hatodik tömeges kihalás zajlik, amelynek valószínűleg az előzőekhez hasonló következményei lesznek.