9 pontban a lényeg, hogy éld túl a téli közlekedést

A téli autózás ugyanolyan örömteli lehet, mint a nyári; néhány szempont betartásával a hideg hónapokban épp olyan megbízható és biztonságosan üzemeltethető társunk lehet az autónk, mint nyáron. A Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) szakértői szerint még nem késő felkészülni a télre.

1. Ne ezen spóroljunk! A hazai autóvezetők a téli gumiabroncsot jellemzően a „sokadik” helyre sorolják, amikor arról kérdezték őket, hogy mi a legfontosabb a biztonságos autózáshoz. Pedig a magyar éghajlati viszonyok között sajnos nincs kibúvó: téli abroncsok nélkül nincs biztonságos téli közlekedés. A téli abroncsok használatát – számos európai országgal ellentétben – nálunk még nem teszi kötelezővé jogszabály, de ne is ezért cseréljük le télire a nyári szettet: a téli gumiabroncsot nem elsősorban a havas úton történő könnyebb haladásra találták ki, hanem arra, hogy a 7 °C-nál hidegebb aszfalton is kellő tapadást biztosítson. Ennek megfelelően alakították ki a mintázatát és az anyagának összetételét. Erről részletesen itt olvashatnak. A négyévszakos abroncsokat azoknak ajánljuk, akik kisebb teljesítményű autóval autóznak keveset – értsd évi 10 ezer km vagy ennél kevesebb futásteljesítmény –, azt is jellemzően városban. Síelni, hegyi túrára induljunk téli abronccsal felszerelt autóval.

2. Mekkora nyomás legyen az abroncsokban? A megfelelő érték az, amit az autó kézikönyvében, vagy jellemzően a vezető felőli első ajtó környékére ragasztott matricán tesz közzé a gépkocsi gyártója. A kis táblázatban eltérő értéket adnak meg egy-két utasra számítva, jól felpakolt kocsira, dízel- illetve benzinmotorra, és megint mást, ha utánfutót vontatunk. (Ha a nyomást meleg gumiabroncson ellenőrizzük, a gyártó által előírt számokhoz körülbelül 0,3 bar-t hozzá kell adni.) Tipikus hiba továbbá, hogy a legtöbben elfelejtik a csomagtartó mélyére elásott pótkerékben ellenőrizni a nyomást, ebben az esetben egy váratlan kerékcserénél kínos meglepetés érhet bennünket. A pótkereket fújjuk az előírt legmagasabb abroncsnyomásra, az esetleges szivárgás miatt. A rendszeres nyomásvesztés az abroncs, illetve a kerék szerelési hibájára is utalhat: ez esetben forduljunk szakemberhez! A látszólag rendben lévő abroncsok nyomását is ellenőrizni kell, havonta legalább egyszer, mondjuk a lakóhelyünkhöz legközelebb eső benzinkúton. Az optimális persze az lenne, ha a teljesen hideg abroncsokban lévő nyomást tudnánk ellenőrizni, például még reggel, otthon egy házi kompresszor segítségével, ugyanis az így mért szám a leghitelesebb a mérés szempontjából.

3. Figyeljünk a többiekre és az útra! Vegyük figyelembe, hogy négy autóból átlagosan hármat szerelnek fel téli abronccsal, ezért számítsunk arra, hogy nem minden közlekedő tudja időben megállítani, vagy a megfelelő módon irányítani az autóját. Ezért mindig tartsuk be a megfelelő követési távolságot és a sebességhatárt. Télen, amikor „elszaporodnak” a kátyúk, figyeljünk a vízzel kitöltött úthibákra! Menet közben lehetetlen megállapítani a pocsolya mélységét. Ha megoldható, haladjunk abban a sávban, amelyet a közvilágítás jobban megvilágít. Az éppen csak elkezdődött eső még nem mosta el a port, és az aszfalt nagyon csúszhat. Ha még a lehullott faleveleket sem takarították el, vezessünk különösen óvatosan. Használjuk nappal is a tompított fényszórót. Az ezzel együtt bekapcsolt hátsó lámpáknak köszönhetően mi is jobban láthatóvá válunk a többi közlekedő számára.

4. Ne előzzük meg a hókotrót! Számtalan vicces, de valójában inkább szomorú kereng a neten arról, hogy a türelmetlen autós kivágódik az utat takarító hókotró mögül, hogy aztán…Igen, a folytatást nem nehéz kitalálni. Akármilyen abroncsunk van felszerelve, a hókotró azért megy előttünk, mert havat kotor. És ne is tapadjunk rá, mert a sikosságmentesító anyag az autónkra szóródhat. Télen, a síkos úton jellemzően egyébként is hosszabba fékút. Várjuk meg, amíg a munkagép elvégzi a feladatát! Ugyanez vonatkozik – nem csak télen – a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.

5. Érdemes egy szombat délutánt rászánni, és gyakorolni a havas úton történő közlekedést. Sokan meglepődnek, hogy az autó nem úgy reagál, ahogy „logikus” lenne: például, ha megcsúsztunk, nem a csúszás irányával ellenkező irányba, hanem azzal azonos irányba kell kormányozni az autót a megpördülés elkerülésére. Ha nincs még hó, de szeretnénk némi előzetes tapasztalatot szerezni, érdemes ellátogatni a számtalan vezetéstechnikai tréning valamelyikére. Itt szakemberek irányításával gyakorolhatjuk a megfelelő kormányfogást és kezelést, a hatékony vészfékezést, a gyors és hirtelen kerülést, a kanyaríven haladást, és hogy milyen módon avatkozik be az ABS, és az ESP. A tanpályákon a téli, síkos utakat is tudják szimulálni.

6. Készüljünk fel a télre! Néhány egyszerűen betartható szabály figyelembevételével tovább növelhetjük a magunk és a velünk utazók biztonságát: indulás előtt takarítsuk meg rendszeresen a fényszórók felületét. Ez az egyszerű mozdulat nagyságrendekkel növelheti a belátható útszakasz hosszát. Tartsunk a kabátzsebben – és semmiképpen sem az autóban – zárjegesedést gátló sprayt. Hasonlóan jó szolgálatot tehet a jégoldó spray a szélvédő és a tükrök megtisztításában. Az utak csúszásmentesítésére használt só nem tesz jót az alváznak, de havi egyszeri alvázmosással megelőzhető a baj. Ha nem indul az autó – illetve lefullad –, akkor sem biztos, hogy egyből a legrosszabbra kell gondolni. A hibát az is okozhatja, hogy tolatásnál nagyobb mennyiségű hó kerülhetett a kipufogóba, amitől a motor lefulladhat.

7. Töltsük fel fagyálló folyadékkal az ablakmosó tartályát! Ellenőrizzük az olaj-, illetve a hűtővíz szintjét, és az akkumulátor töltöttségét is. Ha a szélvédőt vékony jégréteg borítja – ráfagyott a reggeli harmat – ne indítsuk el az ablaktörlőt! Egyrészt ez nem segít, másrészt tönkremennek a törlőlapátok lamellái. Legyen nálunk elakadást jelző háromszög, izzókészlet, elsősegély-doboz, fényvisszaverő mellény (utasonként egy darab az utastérben.) A vontatókötél és a bikakábel nem sok helyet foglal, de ha szükség van rá, mással nehezen váltható ki – tegyük be a csomagtartóba! A hóakadály miatt lezárt úton várakozó autó motorja óránként 0,7-1 liter üzemanyagot fogyaszt. Ha hosszabb útra indulunk, tegyünk be egy ötliteres üzemanyag kannát a csomagtartóba, sosem lehet tudni. Palackos vizet is tegyünk be a kocsiba egy kartonnal. Váratlan dugó, kerülőút, hóakadály – a víz lesz az első, amit megkívánunk.

8. A legfontosabb utasok. A legtöbb szülő arra törekszik, hogy az autóban szállított gyerek „nyugton maradjon”, amíg tart az utazás. A biztonságos utazáshoz pedig nem is kell más, csak egy jól rögzített gyerekülés, és már indulhatunk is – vélik sokan. Mire kell még figyelnünk, ha nem csak felnőttek ülnek a kocsiban? Például a biztonsági övre! Az öv használata a kicsiknél eltér: 150 cm alatti gyermekek kötelező módon csak gyerekülésben utazhatnak, akár személyautóról, akár kisbuszról vagy haszongépjárműről van szó. Természetesen a gyerekülés biztonsági övét minden esetben be kell kapcsolni. Ügyeljünk arra is, hogy maga az ülés is az előírásoknak megfelelően legyen rögzítve az autóhoz. A legbiztonságosabb az ISOFIX-rendszer. Első ülésre csak akkor tegyünk gyerekülést, ha a légzsák kikapcsolható.

9. Szinte mindegy, mennyire óvatosan vezetünk, és hogy betartjuk-e a fenti tanácsokat, ha elhasznált, kopott vagy az évszaknak nem megfelelő gumiabroncsok miatt az autó nem engedelmeskedik. nem győzzük hangsúlyozni: a nyári abroncsok anyaga, lamellája, szerkezete nem alkalmas arra, hogy télen eljuttassa az autónkat A-ból B-be. Nem éri meg a rizikót. Aki télen is nyári abroncsokkal közlekedik, az saját és utasai életét, mások biztonságát és az autója épségét is veszélyezteti. A téli abroncsok esetén az ajánlott minimális profilmélység 4 mm. Erről, és sok másról bővebben: https://hta.org.hu/hirek/

Praktikus tanácsok és okos óvintézkedések a téli közlekedéshez