Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

600 ezer forintot is kivehetnek a zsebünkből az ingatlanos csalók

Az adásvételi szerződéseknél ritka a szándékos megtévesztés, de van néhány pont, amire érdemes figyelni. Az újépítésű ingatlanoknál előfordulhat, hogy a beruházó olyan okiratot írat alá az ügyfelekkel, ami lehetővé teszi, hogy ki tudjon szállni az üzletből. A bérleményeknél pedig a legnagyobb veszélyforrást azok a csalók jelentik, akik úgy veszik el, az adott esetben 600 ezer forintos kauciót az érdeklődőktől, hogy nem is az övék a lakás.

A kilencvenes évek elején még ügyvéd sem kellett egy adásvételi szerződéshez, azóta sokat javult a helyzet és a földhivatal is jobban nyomon követi, hogy melyik ingatlannak milyen tulajdoni viszonya van, azon milyen terhek vannak, ezáltal a rendszer biztonságosnak mondható.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint üzleti stiklik viszont még ma is léteznek.

„Az a tapasztalatunk, hogy az újépítésű ingatlanok terén vannak olyan beruházók, akik okos jogi szerződések által olyan lehetőséget teremtenek elő maguknak, hogy ha az ár nő, akkor időben ki tudjanak szállni az üzletből anélkül, hogy bármilyen veszteség érné őket. Néhány ügyfelünkkel előfordult, hogy kötöttek egy lakásra szerződést, majd amikor már közeledett az átadás, a beruházó visszafizette azt a díjat nekik, amit addig befizettek előleg gyanánt, lakást pedig nem kaptak” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, ezzel gyakorlatilag annyi történt, hogy a finanszírozással az ügyfelek segítették az építkezést. Szerencsére ez nem jellemző dolog.

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, régebben többször előfordult, hogy kamu felújításokat végeztek a kivitelezők: például úgy csempéztek ki egy fürdőszobát, hogy fölgipszeltek egy csapot, de nem volt mögötte vízvezeték.

„Ennek már legalább tíz éve és ma már egyáltalán nem gyakori. Akkoriban még arról is lehetett hallani, hogy ugyanazon a napon dátumozott szerződésekkel, ügyvédekkel összejátszva több embernek is eladtak egy ingatlant, ami miatt sokan futhattak a pénzük után, de ez is a múlté” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakember azt javasolja, minden esetben nyissuk meg a csapot, kapcsoljuk fel a villanyt, mielőtt ingatlant vásárolunk, igaz, a rejtett hiba fogalma ott szerepel az adásvételi szerződésekben, így az esetleg később felmerülő javítások költségei behajthatók. Ez többnyire nem rossz szándékból fakad, hanem abból, hogy az eladó sem tudta, hogy zajlott az építkezés.

Gadanecz Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy amikor kiveszünk egy ingatlant bérleményként, érdemes kikérni a tulajdoni lapot a tulajdonostól, mert könnyen csalók áldozataivá válhatunk.

„Ma már akár háromhavi kauciót is elkérnek egy albérlőtől, ami esetenként 600 ezer forintra is rúghat. Ennyi pénzt is kivehetnek a hamis igazolvánnyal trükköző csalók a zsebünkből úgy, hogy semmi közük az adott ingatlanhoz. Ráadásul ilyenkor egy ismeretlen személy ellen kell feljelentést tennünk, mert a lakástulajdonos erről valószínűleg semmit nem tud” – fűzte hozzá a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.