Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Ünnepeljük a Víz Világnapját március 22-én

A Víz Világnapja, március 22. a víz ünnepe, mely arra is felhívja a figyelmet, hogy Földünkön még jelenleg is 2 milliárd ember él biztonságos vízhozzáférés nélkül. Az idei világnap középpontjában felszín alatti vizeink megőrzése áll, melyek láthatatlanok, jelenlétüket mégis mindenhol tapasztaljuk. A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének jelentős hányadát, táplálják az ivóvíz-hálózatot, a higiéniai rendszereket, az ipart és a mezőgazdaságot, fenntartják a természetes ökoszisztémákat, éppen ezért kiemelten fontos, hogy megvédjük a szennyezésektől, például a mikroműanyag szennyezéstől.

Földünk egyik értékes rejtett kincse a felszín alatti víztartalék, hiszen ez alkotja a világ legnagyobb édesvíz tartalékát, az álló édesvíz több mint 97%-át teszi ki (a gleccsereket és a jégsapkát leszámítva). A fennmaradó csekély 3%-ot főként a felszíni vizek (tavak, folyók, vizes élőhelyek) és a talajnedvesség teszi ki.

A közelmúltig a felszín alatti vizek főként az ivóvíz célú felhasználás révén kaptak figyelmet, például az Európai Unióban a lakosság körülbelül 75 %-nak vízellátása a felszín alatti víztől függ, azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a felszín alatti vizet nem szabad csupán vízellátási tartaléknak tekinteni, hanem környezetvédelmi értéke miatt is védeni kell. Mivel a felszín alatti víz lassan mozog a talaj felszíne alatt, az emberi tevékenységek hatása hosszú ideig érzékelhető. Ez azt jelenti, hogy egy szennyezés – származzon az akár a mezőgazdaságból, az iparból vagy egyéb emberi tevékenységből – évtizedeken keresztül veszélyeztetheti a felszín alatti víz minőségét akár még több eljövendő generáció esetében is. A szennyeződések helyrehozása terén az elmúlt évtizedek során szerzett tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy az összes szennyezőanyag teljes eltávolítása a legtöbb esetben nem volt lehetséges, valamint, hogy a szennyező források, még ha részlegesen eltávolításra is kerültek, továbbra is hosszú időn át bocsátottak, bocsátanak még ki szennyezést. Emiatt első helyen a szennyezés megelőzésére kell összpontosítani, meg kell védenünk felszín alatti vizeinket a szennyezésektől, valamint fenntartható módon kell vizeinkkel gazdálkodni, megtartva az emberek és az élővilág közötti törékeny egyensúlyt.

Mi a legújabb felszín alatti vizeinket fenyegető szennyezés?

A mikroműanyag szennyezés. A mikroműanyag szemcsék láthatatlanul vesznek körbe minket, benne vannak a levegőben, ételeinkben, palackozott italainkban. Hetente egy bankkártyányi mikroműanyag jut be a szervezetünkbe, melynek egészségünkre gyakorolt káros hatásai még felbecsülhetetlenek.

Megdöbbentő adatot publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint >>>