Vizipók csodapók háttérinformációk

Mikulás Ferenc

1971-től a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, több film és filmsorozat producere (például a 100 epizódból álló Magyar népmesék sorozat, a Mondák a magyar történelemből, Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred, Az Árpádok emlékezete stb.), több egészestés külföldi filmben co-producer.

Az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számtalan országában megvásárolták, Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig.

1993-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. 2008-ban Balázs Béla-díjat kapott, 2011 decemberében pedig Magyar Örökség-díjat. Jelenleg a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója, az itt készülő filmek producere, és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, a Magyar Producerek Szövetsége elnökségének tagja.

A Kecskemétfilm

Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.
 

1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, és az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981-ben adták át. Míg kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.

Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Ezt követte a Vízipók csodapók. 
A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását.

A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.
 
Időközben megjelent a második sikeres alkotó generáció is, többek között a stúdióban dolgozók gyermekeiből.  A kétdimenziós animációs filmek mellett elindult a 3D-s filmek készítése, az internet segítségével pedig számos nagy nemzetközi produkció megvalósításában vettek részt a munkatársak. Ezek közül a legjelentősebbek a spanyol Chico és Rita, és az ír Kells titka című egészestés rajzjátékfilmek, melyeket utóbb Oscar-díjra jelölték, és a francia Loulou és az elképesztő titok című alkotás, amely a 39. César-díj-átadón a legjobb animációs filmnek járó elismerést kapta.