Visszavetheti a dolgozók fejlődését a tartós távmunka
A távoli munkavállalók 52%-a hátrányt érez a karrierje fejlődésében, a probléma különösen a fiatalokat (18-24 év) érinti
Negatívan hathat a szociális készségekre, és visszaveti a dolgozók fejlődését a tartós otthoni munkavégzés – derült ki a Poly több mint 7.000, hibrid irodában dolgozó, munkavállalót vizsgáló kutatásából. A nagyrészt nyugat-európai és közel-keleti válaszadók 52%-a gondolta úgy, hogy a távoli munkavállalókat hátrány érheti a helyszíni kollégákkal szemben az előléptetésnél és a szervezeten belüli fejlődésnél. A paradigmaváltást ugyanakkor jól jelzi, hogy a 18-24 év közötti válaszadók 62%-a még sosem volt bent személyesen a munkáltatója irodájában. „A tartós távoli munkavégzés nagyon komoly kihívások elé állítja a cégeket. A vezetőknek stratégiai feladatukká vált a helyfüggetlen munkakultúra fenntartása, a csapatkohézió erősítése és a csapatmunka kialakítása. Ezekhez elengedhetetlen alapot nyújtanak a megfelelő digitális és audiovizuális eszközök, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak a vállalatok életében.” – mondta Meznerics Ádám, a hibrid munkavégzést és oktatást elősegítő Sinaptive Kft üzletfejlesztési vezetője.
A piacvezető audiovizuális eszközöket gyártó Poly 2020 és 2021 között egy átfogó nemzetközi felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a modern munkavégzés milyen változásokon ment keresztül a járvány kezdete óta és ez milyen hatással van az általános munkakultúrára. A megkérdezettek 64%-a gondolja úgy, hogy a munkavégzés örökre megváltozott, ezek a változások pedig végleg velünk maradnak, melynek pozitív hozadéka, hogy tömegek kaptak új lehetőséget munka-magánélet egyensúly kialakítására. A kutatásban résztvevők 69%-ánál a klasszikus 9-17-ig tartó munkaidőt felváltotta a teljesen rugalmas munkaidő, melynek előnye a magánéleti programok és teendők beemelése a nap bármelyik szakaszába. Aki tud élni a lehetőséggel, produktívabb és végső soron boldogabb lehet, mint bármikor – a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennek tömeges elérése utópia, és egyelőre hosszútávon többet veszítenek, mint nyernek a tartósan távolról dolgozók.
Begurulva – 12. Plug-in hibrid RAV4 és Siren7MAX vadriasztó >>>
A tartós home office negatívan hathat a szociális készségekre
Nem véletlen tehát, hogy munkáltatói és munkavállalói oldalról is sok esetben támogatott a legalább a részleges irodai jelenlét. A Poly által végzett felmérés azt is kimutatta, hogy az otthoni munkavégzés negatívan hat a szociális készségekre. A felmérésben résztvevők majdnem fele, pontosan 42%-a fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a távoli munkavégzés miatt felettesei kevésbé bíznak benne, és alulértékelik a kommunikációra és együttműködésre irányuló képességeit. Ennek aránya a 18-24 évesek körében még magasabb, 53%. A vezetői aggodalom nem alaptalan: a megkérdezettek 39%-a tart attól, hogy a folyamatos otthoni munka következtében elveszti az ügyfelekkel és kollégákkal való kapcsolattartásban fontos kommunikációs képességét, ideértve a tárgyalási- és beszédkészségeket. Ez az arány a fiatalabb munkavállalók körében még magasabb, 50%-ra emelkedik.
Az irodának továbbra is meghatározó szerepe van a kompetenciák fejlesztésében
Az, hogy a felmérés résztvevőinek jelentős része úgy érzi, kommunikációs készségei romlottan a tartós irodán kívüli munkavégzés alatt, nagy mértékben alátámasztja az iroda kiemelt szerepét a munkahelyi fejlődésben. A legtöbb megkérdezett a személyes interakciót, az inspiráló környezetet és az egymástól való tanulást hiányolja legjobban az otthoni munkavégzésből. A válaszokból az is kiderült, hogy a dolgozók zömére a kötetlen munkahelyi beszélgetések, vagy a kollégák csevegése a területükön kívül eső projektekről, ösztönzően hatottak az irodában végzett munka során.
Ez az eredmény egyértelműen megmutatja, hogy a legtöbb dolgozó fontos tapasztalatokra tesz szert a munkahelyi interakciók során, aminek a helyszínéül eddig a legtöbb esetben az iroda szolgált.
Ezt a 10 dolgot hiányolják legjobban a távolról dolgozó munkatársak a munkahelyi életükből:
- Irodai bajtársiasság
- Irodai viccelődés
- Munkaebédek
- Kötetlen munkahelyi beszélgetések
- Kollégák beszélgetései külső projektekről
- Közös ötletelések
- Találkozók az ügyfelekkel
- Professzionális felszerelés, jobb technológia
- Személyes együttműködés
- Közösségi terek
A vezetőkkel való kapcsolat minden esetben kulcsfontosságú
A felmérésből jól látható, hogy elsősorban a szociális élet az, ami alapvetően hiányzik ebből a munkaformából. A vezetők kommunikációja ennek ellensúlyozására minden esetben kulcsfontosságú. „Legyen szó tartós home office-ról, hibrid modellről, vagy az alkalmazottak irodába való visszatéréséről, a munkaadóknak meg kell érteniük azt, hogy az elmúlt két évben a kollégáknak egészen új tapasztalataik lettek a munkavégzéssel kapcsolatban, ideértve a nagyobb rugalmasságot és autonómiát.” – mondta Meznerics Ádám, a hibrid munkavégzést és tanulást elősegítő megoldásokkal foglalkozó Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője.
Elfogadás, megértés és változás – ez az, ami a hibrid munkakörnyezetre váltásban a legtöbbet segítheti a cégeknek
A vezetőknek el kell fogadniuk, hogy a munkakultúra végérvényesen megváltozott – Az iroda azonban nem válik feleslegessé, továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a vállalatok életében, de a terek hasznosítási módja a jövőben megváltozik.
A közös terek ösztönzően hatnak a munkatársak fejlődésére. – A cégeknek figyelembe kell venniük a kollégák személyiségét, hogy olyan irodai környezetet hozzanak létre, ami mindenki számára vonzó és elősegíti a hatékonyabb együttműködést, valamint jobb eredményeket.
Legyen mindenki számára elérhető a környezeti tanulás! – Fontos, hogy a munkaadók gondoskodjanak arról, hogy kollégáik profitáljanak együttműködésből, függetlenül attól, hogy az irodában, vagy az online térben történik a közös munka.
A legtöbb vállalatnak tehát még bőven akad tennivalója azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos irodai kultúrát a távolról dolgozók számára is hatékonyan adaptálja. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a vállalatok vezetői megértsék csapataik különböző személyiségeit, hogy a lehető legvonzóbb környezetet teremthessék meg számukra az online munkavégzésben is. „Nagy kihívás, hogy az offline működő alapvető interakciókat, mint a kötetlen, véletlenszerű beszélgetések, vagy éppen egy flipchart táblánál történő ötletelést hogyan lehet hatékonyan átültetni az online térbe. A digitális csapatmunkát segítő eszközök kínálata hatalmasat növekedett az elmúlt két évben, az ebben való kiigazodást segítheti egy integrátor specialista bevonása, aki a cég saját kihívásaira személyre szabott megoldást tud kialakítani az online és az offline térben egyaránt. Ez kulcsfontosságú a hosszútávú fennmaradáshoz, a fluktuáció csökkentéséhez és a jobb munkaélmény megteremtéséhez” – mondta Tohai Tibor, a Sinaptive Kft. technológiai vezetője.
