Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Vissza a forrásokhoz!

Bemutató a Hagyományok Házában

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. A szerzőt, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját, a budapesti bemutató előtt kérdeztük a mű alkotásának körülményeiről.

„A Piros, fekete (Te Deum) mű címét Kányádi Sándor Fekete-piros verse ihlette. A vers címével ellentétben a hatvanas éveinek közepén járó zeneszerző először az életről, majd a halálról beszél, így a színszimbolika megfordul: piros és fekete. A Te Deum a végén pedig fohász: az Istennel való kapcsolatra utal. A reményt fejezi ki, hogy az élet, amit utódainknak átadunk, ha nem is jobb, de élhetőbb lesz. Sötét felhők gyülekeznek felettünk, mint a háborúk, gazdasági nehézségek, pandémia. Úgy éreztem, hogy e piros-fekete életútnak egyetlen reményt adó lezárása lehet, a Te Deum. Benne a Jóistenhez fohászkodunk: ’Te vagy Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem!’

A kompozíció emlékeket is idéz a két tétel közötti intermezzo üdítő, eredeti népzenei hangzásával. Amikor – a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején – fiatal voltam, akkor Erdélyben még valóban élő volt a népművészet. A kolozsvári Posta téren láttuk a táncoló székieket, s ha hétvégén felkerestünk egy mezőségi vagy kalotaszegi falut, ott minden bizonnyal belecsöppentünk olyan lakodalomba, ahol az eredeti népzene szólt. Még éltek a bonchidai, a magyarszováti zenészek, a palatkai régi banda is muzsikált, Kalotaszegen ’Csipás’ Feri, ’Neti’ Sanyi bácsi húzta: így ezt a kultúrát mi közelről elsajátíthattuk. Ez mára drasztikusan megváltozott, mutatóban lehet olyan lakodalomra lelni Erdélyben, ahol eredeti zenét játszanak, és eredeti táncot járnak.

Ez a bemutató igen fontos zeneszerzői munkámban. A Hagyományok Háza vezetésével eltöltött negyed század alatt zeneszerzésre csupán ’lopott’ idő jutott, s akkor is jórészt olyan zenéket írtam, állítottam össze, amik egyedi megrendelésre készültek. Itt említhetem a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű című műsorát, vagy a Háromszék Táncegyüttes Erdélyi-menyegzőjét. Kiemelném még együttműködésemet Török Violával, a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetőjével, aki számos kísérőzenét rendelt tőlem.

A Piros, fekete (Te Deum) húszperces, nagyszabású zenekari-népzenekari-vegyeskari mű megírásához – a munkám mellett – másfél évnyi idő kellett, s több évtizedes zeneszerzői tapasztalatomra is szükség volt. Nagy öröm, hogy a miskolci ősbemutató után most a művet a közönség Budapesten is hallhatja más népzenei gyökerű, Bartók és Kodály kompozíció mellett, és azokkal a dallamokkal együtt, amelyek a zeneszerzőket hajdan megihlették.

Információ: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/vissza-forrasokhoz