Vendégmunkás-helyzet a rendeletmódosítások után
Egyelőre nem várható nagyobb változás a munkaerőpiacon
A múlt csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítő szerint a kormány a Fülöp-szigeteki Köztársaságot is beemelte abba az új országlistába, ahonnan továbbra is érkezhetnek külföldi munkavállalók hazánkba.
“A döntés komoly könnyítést jelent a vállalatoknak. Hiszen azon túlmenően, hogy az ukránokat követően a legnagyobb arányt képviselik a vendégmunkások között, a nekik évente kiadott vendégmunkás-engedélyek száma növekszik a legdinamikusabban. Ugyanakkor azoknak a cégeknek, ahol a kirgizek, mongolok, kazahok is jelen vannak nagyobb létszámban, újra kell majd gondolni, hogy milyen forrásból oldják meg a létszámigényüket a jelenlegi engedélyek lejártát követően”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeletén karácsonykor módosított a kormány. A változások értelmében 2025-ben 35 ezerben maximalizálták a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát. Egyúttal jelentősen csökkentették azoknak a harmadik országoknak a listáját, ahonnan behozható külföldi munkaerő.
A korábbinál jóval kevesebb országból érkeznek majd vendégmunkások idén
A rendelet értelmében január 1. óta vendégmunkásként Nemzeti Kártyával Magyarországon foglalkoztathatóak továbbra is a következő országok állampolgárai: Ukrajna, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció. Vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú- tartózkodási engedéllyel új országként Georgia és Örményország, illetve a csütörtöki döntés értelmében a Fülöp-szigeteki Köztársaságból érkezők vállalhatnak munkát.
“A Fülöp-szigetek 2024. szeptemberében nyitotta meg Magyarországon azt az irodáját – Labor Office of the Philippine Embassy- , ahol mind a Magyarországon, mind a környező országokban dolgozó Fülöp-szigeteki munkavállalók érdekképviseletét ellátják, és szükség esetén gondoskodnak a Magyar Kormány által támasztott követelmények maradéktalan betartásáról”
– emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: a Fülöp-szigeteki kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy a külföldön dolgozó állampolgárai a tartózkodási engedélyük időtartama alatt a fogadó állam munkajogi és idegenrendészeti szabályait betartva dolgozzanak.
Vannak még további lehetőségek a vendégmunkások behozatalára
A jövőben csak olyan országból lehet vendégmunkást behozni, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió ún. visszafogadási megállapodást köt, illetve amely országnak van hazánkban államilag elismert szervezete, amely szükség esetén intézkedik arról, hogy a harmadik országbeli vendégmunkás elhagyja Magyarország területét és visszatér a hazájába.
“Nagyon fontos kiemelni azt is, hogy akik 2024. december 31-én érvényes engedéllyel Magyarországon dolgoztak, vagy az év utolsó napjáig ezt az engedélyt részükre megigényelték, és a közigazgatási díjat utánuk megfizették, kitölthetik a szerződésüket, és az 1 éves meghosszabbítást is megkaphatják. Tehát a korábban szerződtetett külföldi munkavállalók munkaviszonya nem szűnik meg azonnal. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek lesz elegendő ideje – akár 1-2 éve – arra, hogy felkészüljenek szükség szerint akár egy másik nemzet állampolgárainak foglalkoztatására, amennyiben erre igény lesz. A kiemelt nemzetgazdasági célú beruházásokhoz továbbra is, korlátozás nélkül hozható be külföldi munkaerő. A dél-koreai és a kínai cégek vélhetően ezzel a lehetőséggel élni fognak a jövőben is”
– mondta el a Jobtain szakértője.
Van még mozgósítható magyar munkaerő-tartalék, de szükség van vendégmunkásokra
Jelenleg mintegy 4,7 millió magyar munkavállaló dolgozik itthon. Ugyanakkor sokkal többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint akik belépnek: 140-180 ezer fő lép ki és mindössze 90-100 ezer fő lép be.
„A szinte teljes foglalkoztatottság miatt nehéz újabb belföldi erőforrásokat találni, bár vannak még mozgósítható csoportok. A kormányzati stratégiával összhangban a munkaerő-kölcsönző cégek is a magyar állampolgárságú munkavállalók megtartására és létszámuk növelésére fókuszálnak, de nem mondhatunk le teljesen a vendégmunkások behozataláról. A gazdaság tervezett élénkülésével pedig még inkább szükség lesz a külföldi munkaerő szigorú szabályokhoz kötött foglalkoztatására”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Az utóbbi időben ugyan valamelyest visszaesett a cégek munkaerő-kereslete az alacsony gazdasági növekedés miatt, bizonyos iparágakban most is jelentős a munkaerőigény. Ilyen például az élelmiszer vagy a gyógyszeripar.
„A gazdaság ismételt fellendülésével várhatóan a feldolgozó- és szállodaiparban is ismét jelentősebb hiány léphet fel. A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is igen nehéz magyar munkavállalót találni”
– összegez a Jobtain ügyvezetője.
