Tippek és ötletek, hogy mit csinálj a pénzeddel

A befektetés pszichológiája: hogy ne vesszen kárba egy élet munkája

A befektetői pszichológia kutatása a tőzsde megjelenése óta egyre inkább előtérbe kerül, mert egyre inkább beigazolódik, hogy ez mennyire fontos változó a befektetés egyenletében. Ha bármilyen pénzügyi befektetést tervez az ember, nem mindegy, hogy milyen torzítások vannak a gondolkozásunkban, ami miatt sokszor nem hozunk racionális döntéseket. Nem azt kell nézni, hogy mi jó másoknak, hanem azt kell kitalálni, hogy „mi jó nekem?”.

Manapság a legnépszerűbb befektetési forma Magyarországon a ingatlanvásárlás és az állampapírok. Ezekről hallunk a legtöbbet, ez megy a reklámokban vagy épp ezt csinálta a szomszéd is. Ám nem biztos, hogy ami jó másnak, az jó lesz nekünk is.

„Ezekről a befektetésekről tudni kell, hogy nem rosszak, csak épp nem való mindenkinek. A befektetés pszichológiájából adódóan tudjuk, hogy az emberek általában azt vásárolják, amiről a legtöbbet hallanak. Nem attól lesz biztos befektetés valami, hogy sokat halljuk a tévében, rádióban, vagy látjuk a hirdetését. Sőt, olyan, hogy biztos a befektetésekben nem is létezik. A befektetés pszichológiájában az érzelem sokszor félrevezető, és erre rá kell ébreszteni az embereket” – mondta Váradi Dávid a TrendBefektetes.hu egyik alapítója.

Mi a cél, mennyi van és meddig?

Ha az ember be akar fektetni, akkor először azt kell tisztáznia, hogy milyen céllal és csak utána azt, hogy mibe.

„Nem mindegy, hogy 15 év múlva szeretnék lakást vásárolni vagy 2 év múlva egy autót. A cél mellett a másik nagyon fontos dolog az időtáv. Azaz, hogy mennyi ideig akarom a pénzemet befektetve tartani. A harmadik pedig az ehhez társuló hozam és kockázat. Hiszen ez a kettő kéz a kézben jár egymással” – tette hozzá Lázár Dávid, a TrendBefektetes.hu másik alapítója.

A befektetési szakértők szerint ma Magyarországon, ha felmerül valakiben, hogy befektetne, akkor beírja a Google-be, hogy „mibe fektessen” és „mi a legjobb befektetés”. Így viszont nagyon sok információ áll az rendelkezésünkre, amit nagy valószínűséggel nem tudjuk szűrni, hogy megtaláljuk a legjobbat, ezért érdemes szakemberhez fordulni.

„Befektetések terén elég széles a skála, ezért az lesz a tökéletes megoldás, ami jól passzol az aktuális élethelyzetünkhöz. Több tanulmány is készült arról, hogy az emberek vagy a biztos alacsonyabb jövedelmet választják kockázat mentesen, vagy a másik véglet, hogy a „szerencsejáték” felé mennek el, amitől hirtelen nagyobb hasznot remélnek. A biztonságot a bankban és az állampapírban látják, mert fontos számukra, hogy garancia legyen mögötte. Ezen kívül mást nem is nagyon vesznek figyelembe, mint például az infláció, vagy a hosszútávú értékállóság” – véli Váradi Dávid.

Megtévesztő lehet a gyors nyereségvágy

Ma már népszerű befektetési formának számít a kriptovaluta is, de a szakértők hozzátették, sokan vitatják, hogy ez mennyire befektetési eszköz, és mennyire megy el a spekuláció, vagy a szerencsejáték irányába.

„A kriptonál a befektetői értéket a befektetői hangulat határozza meg. Ha egy gazdaságilag elfogadott befektetési eszközzel hasonlítjuk össze akkor az állapítható meg, hogy a kripto mögött nincs mérhető érték, így sokkal kockázatosabb. Ha az emberek azt látják, hogy valami tud 100, 200 vagy 1000 százalékot nőni, viszonylag rövid idő alatt, akkor sokszor ez elvakulttá teheti őket. Ez az óriási nyereségvágy annyira megrészegíti a befektetőt, hogy megfeledkezik arról a kockázatról, ami más befektetési eszköz vizsgálatánál az első helyen áll. Hiszen az alap kérdés az, hogy hogyan van biztosítva a pénzem? Megbízható-e a pénzintézet? Ha probléma van kihez tudok fordulni?” – sorolta a legfontosabbakat Lázár Dávid, aki azt is hozzátette, a kripto mögött még nincs meg a megfelelő szabályzási rendszer, mert az eszköz célja, hogy a közösség működtesse, állami, vagy felügyeleti szabályozás nélkül.

Sok ember nincs tisztában a valódi kockázattal

A népszerű befektetési eszközök között van még a részvény és a befektetési alap. Bármely pénzintézetnél szeretnénk ebbe fektetni, ahhoz először ki kell tölteni egy úgy nevezett MIFID tesztet, melynek a lényege: kiderüljön, mennyi kockázatot hajlandó vállalni a befektető.

„Ha a kérdőív szövegét egyszerűsítetten szeretnénk értelmezni, akkor a teszt azt kérdezi meg, hogy szeretnéd-e elveszíteni a pénzed. Ha a teszt alapján valaki egy konzervatívabb ügyfélkategóriába esik – hisz ki szeretné elveszíteni pénzét – akkor annak csak olyan befektetési alapokat mutathatnak, amelyek szinte kivétel nélkül infláció alatt teljesítettek.” – mondták a TrendBefektetés.hu szakértői, akik szerint sok ember nincs tisztában a tényleges kockázattal, mert nem ismeri sem a piaci szabályzást, sem magát az eszközt.

„Ha meggondolatlanul, érzelmektől vezérelve döntünk, annak komoly következménye lehet, hiszen egy egész élet megtakarítása rámehet. Pontosan ezért több évtizeden át bizonyított befektetők, mint Benjamin Graham, vagy Warren Buffett rendszeresen hangsúlyozzák a tájékozódás és a terv készítés fontosságát. A lényeg, hogy nem abban kell bízni, hogy a piac fölfelé fog mozogni, hanem azt kell megtervezni, hogy mit teszünk akkor, ha épp lefelé mozdul el és mit amikor fölfelé.” – tették hozzá a szakértők.

Aki befektetési tervet készít és nem kimondottan érzelmi döntéseket hoz, az a befektető minimalizálja a hibázási lehetőségeket és csökkenti befektetésének kockázatát. A TrendBefektetes.hu alapítói szerint nagyon fontos, hogy bármi történik, ki kell tartani a terv mellett. Nem szabad hagyni, hogy az érzelmeink befolyásolják a döntéseinket.