Szolidáris ember a magyar is, ha megkönnyítik a dolgát
Statisztikát készített a szociális indíttatású lakossági bejelentésekről az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető Munipolis. Mint kiderült, mintegy kétszer annyi együttérzést tükröző üzenet keletkezik az ünnepi időszakban, mint az év más hónapjaiban.
Örülhetünk neki vagy sajnálhatjuk, hogy máskor nem így van, de tény, hogy karácsony környékén jobban figyelnek egymásra az emberek, lényegében lakóhelytől függetlenül. Ennek számos jele lehet, de a Munipolis hálózatában mindez konkrétan mérhető is, így érdekes statisztikák készíthetők belőle ‒ ismertette az ünnepi szezon tapasztalatait Czinger Erik, az önkormányzatok okos kommunikációs hálózatait működtető Munipolis hazai vezetője.
Elvben a vállalkozás kihirdethetné Magyarország, vagy épp Csehország legszolidárisabb települése címet is az üzenetforgalom alapján, de mindez adatkezelési szempontok miatt sem lehetséges, ráadásul nem is lenne igazságos. A rászorulók és a felhasználók aránya is különbözik településenként, miközben számtalan település van még ‒ Csehországban nagyjából az önkormányzatok fele, nálunk, mivel később indult el a rendszer, jóval több ‒ ahol még egyáltalán nem vezették be a megoldást.
Azt azonban megfigyelte a cég és nem is titok, hogy ilyenkor, tehát december elejétől január elejéig majdnem duplájára emelkedik a lakossági bejelentések száma más hónapokhoz képest. A többlet szinte teljes egészében valamilyen szociális témában keletkezik. A városokban a hajléktalanság iránt érzékenyebbek ilyenkor az emberek, de a magányos, vagy nehéz körülmények között élő szomszédaikra, környékükön élő nélkülözőkre is sokkal többen hívják fel az önkormányzatok figyelmét. Szólnak, ha hideg van, de a szomszéd kéményéből eltűnik a füst, ha tudják, hogy egy -egy család szűkölködik karácsonykor. Szintén sokan tesznek felajánlásokat. Élelmiszert, süteményt, nem használt fűtőeszközt, akár fizikai segítséget, például tűzifa felhasogatását kínálnak szinte bárkinek, aki elfogadja. Élénkebben kommunikálnak ilyenkor az önkormányzatok, szociális ellátóintézmények is, tehát az üzenetek száma a másik irányból, az intézményektől a lakosság felé is emelkedik, de jóval kisebb mértékben ‒ mutatott rá a jelenségre a vezető.
Arra már nincs rálátása a cégnek, hogy a felajánlások, jelzések milyen cselekvést vonnak maguk után, vagy hogy az adott önkormányzatnak van-e kapacitása koordinálni mindezt. Azt sem tudni, hogy az okos kommunikációs rendszer bevezetése előtt hány ilyen bejelentés érkezett az önkormányzatokhoz, de minden bizonnyal kevesebb, mert telefonon megírni egy üzenetet biztosan egyszerűbb, mint ugyanezt valamilyen bürokratikusabb úton, mondjuk levélben vagy személyesen megtenni a helyhatóság felé. Természetesen ugyanilyen könnyű lenne bejelenteni az esetleg tapasztalt szilveszter éjszakai garázdaságot is, de ilyen jellegű üzenetek alig futnak át a rendszeren.
Bár a szociálisan érzékeny üzenetek száma az ünnepek elmúltával, majd a tavasz beköszöntével újra lecsökken ‒ nem azonos egész évben, a hideg hónapokban természetesen több ‒, mégis az a tapasztalat, hogy a szabad és kétirányú kommunikáció lassan, de biztosan javítja az adott közösség összetartozását, érzékenységét egymás és a közügyek iránt, ami természetesen egy örömteli jelenség mindenütt, így Magyarországon is ‒ zárta szavait Czinger Erik.
