Rekord mértékben teremtik az új munkahelyeket a kiemelt ipari beruházások

Az elmúlt egy évben bejelentett külföldi működő-tőke beruházások és bővítések többtízezres nagyságrendben növelik a munkaerő-igényt hazánkban

A hazánkba áramló külföldi működő-tőke rekordokat dönt, országos szinten, csak az elmúlt egy évben bejelentett kiemelt ipari fejlesztésekkel közel 30 ezer új munkahely jön létre. Regionális szinten Hajdú-Bihar megyében óriási volumenű fejlesztések zajlanak, itt lesz igény a legtöbb munkavállalóra a befektetésekhez kapcsolódóan. Egyértelmű, hogy ezt a mértékű igényt a szinte teljes hazai foglalkoztatottság mellett belföldi munkavállalókkal lehetetlen kielégíteni. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik, akik szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt. „A külföldi munkavállalók behozatala tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, és az ország versenyképessége fennmaradjon. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre” – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Kimerülőben a munkaerő-tartalék országos szinten

A munkanélküliségi ráta jelenleg 4,1% környékén van Magyarországon. Veszprém és Komárom Esztergom vármegyében a legalacsonyabb, Nógrád megyében pedig a legmagasabb. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A KSH adatai alapján az Alföldön és Észak-Magyarországon található a potenciális munkaerő-tartalék több mint fele, 164 ezer fő. Megyékre bontva Borsod-Abaúj-Zemplén (33,5 ezer fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (31,8 ezer fő), Hajdú-Bihar (24,3 ezer fő) és Bács-Kiskun vármegye (19,4 ezer fő) emelkedik ki. Volumen szerint Budapest nagyobb tartalékkal rendelkezik, mint az országos átlag, itt közel 35,3 ezer fővel lehet papíron számolni. Illetve Pest vármegye mintegy 63 ezer fős tartalékkal bír. Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen elérjük a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. 

Az ország gazdaságtörténetének négy legnagyobb beruházása zajlik jelenleg egy időben Magyarországon. Az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része – a Jobtain előrejelzései szerint körülbelül 100-150 ezer fő – biztosítható belföldről. A gazdasági kapcsolatok kiépítése, megtartása különösen fontos lesz azokban a régiókban, ahol magyarok élnek, így a térségbeli országokból érkezhetnek még magyar munkavállalók. A magyar munkahelyek megtartásához azonban rövid távon elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. Csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják.

Csak Hajdú-Bihar vármegyében több mint tizenegyezer munkavállalót várnak

Az elmúlt egy évben bejelentett több mint ötven kiemelt beruházás összesen közel 28 ezer új munkahelyet teremt Magyarországon a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) oldalán elérhető adatok alapján. Megyei szinten Hajdú-Bihar megyében, azon belül is Debrecenben lesz szükség a legtöbb munkavállalóra, a beruházások megvalósulását követően több mint 11 ezer fős munkaerőigény keletkezik. Ezek közül kiemelkedik az eddigi legnagyobb magyarországi beruházás, melyet a kínai CATL jelentett be, a cég 9 ezer új munkahelyet hoz létre Debrecenben. Hajdú-Bihar vármegye munkaerő-tartaléka ugyan magasabb azt országos átlagánál, több mint 24 ezer fő, ennek ellenére szükség lesz külföldi munkaerő behozatalára. „Magyarországon jelenleg 4% körüli a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Becsléseink szerint még 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető a munkanélküliségi ráta, így az ország belföldi munkaerő-tartalékai hamarosan szinte teljesen kimerülnek.” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Bács-Kiskun vármegyében mintegy 5.500 dolgozóra lesz szükség, ebből 5 ezer munkavállaló a Mercedes legújabb fejlesztésének köszönhetően állhat majd munkába. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megvalósuló beruházások közel 3 ezer új munkahelyet teremtenek, ebből több mint 2.800-at Nyíregyházán. Pest vármegyében több mint 2.500 munkavállalóra lesz szükség a fejlesztések kapcsán. Iparágakat tekintve a villamos berendezések-, valamint az akkumulátorgyártás területén és a járműiparban zajlanak a legnagyobb beruházások. Munkaköröket tekintve tehát mérnökökre és fizikai, betanított munkásokra lesz a legnagyobb igény. Nagyon fontos kiemelni, hogy ezeknél a fejlesztéseknél azonban nem csak akkor keletkezik munkaerőigény, amikor megvalósulnak és beindul a termelés, hanem már a kivitelezés során megjelenik az építőiparban.

Akadozhatnak a beruházások, ha nincs elég munkavállaló

Magyarországon jelenleg 4 millió 700 ezer magyar munkavállaló dolgozik. Jelenleg a munkaerőhiány bizonyos szektorokban olyan mértékű, hogy a gyárak és vállalatok egymástól csábítják el a munkavállalókat. Ez okozza, hogy a magyarok körében rendkívül magas a fluktuáció például az építő- és feldolgozóiparban, valamint a gyártószektorban, különösen a fizikai pozícióknál. Ahhoz viszont, hogy a külföldi beruházások továbbra is érkezzenek Magyarországra és hazánk megőrizze a versenyképességét, a keletkező munkaerőigényt rövid időn belül ki kell tudni elégíteni. A munkaerő-kölcsönző cégek által behozott külföldi munkavállalókkal feltölthető a vállalatok létszámigénye. A KSH adatai alapján hazánkban jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik. Számuk a feldolgozóipar, az építőipar, az elektronika, az autóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legszámottevőbb.

Munkaerő-kölcsönzőkkel a munkaerőhiány ellen

Nagy probléma emellett a szakemberhiány is. Folyamatosan keresnek hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. A Jobtain piaci tapasztalatai alapján a hiányzó többtízezres mértékű munkavállalót leginkább 2-3 területről tudja majd pótolni a hazai munkaerőpiac, azaz néhány nemzet állampolgárai érkezhetnek nagyobb számban Magyarországra, melyek között szakképzett munkavállalók is találhatók. Jelenleg a minősített munkaerő-kölcsönző cégek – köztük a Jobtain is – toborozhatnak az egyes hiányszakmáknál EU-n kívüli országokból munkavállalókat egyszerűsített eljárásban. Jelenleg a filippin munkavállalók érkeznek nagyobb számban, de mellettük kirgiz, indonéz, kazah, vietnámi, mongol, kínai munkaerő is dolgozik már hazánkban, ez utóbbi két náció nem kölcsönzött munkavállalóként. A piaci igények ismeretében a munkaerő-kölcsönzők várhatóan más országok felé is nyitnak majd. A kormány időnként felülvizsgálja azt az országlistát, ahonnan hozhatnak be munkavállalókat a minősített kölcsönzők Magyarországra és bővíti is, amennyiben szükséges.

Jelenleg 25 minősített szolgáltató hozhat be hazánkba egyszerűsített eljárásban, azaz a partnereik gyorsított adminisztrációval kölcsönözhetnek munkavállalókat. A kormány jelenleg 15 országból engedélyezte az egyszerűsített munkaerő-kölcsönzést. A szabályozás szerint csak olyan számban hozhatók dolgozók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez.

Rekordalacsony szinten a Fülöp-szigeteki munkavállalók fluktuációja

Az elmúlt másfél évben mintegy 5.000 filippin munkavállaló jött hazánkba munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. Csak a Jobtain az elmúlt egy év alatt közel 1.000 filippínó munkavállalónak biztosított már munkalehetőséget Magyarországon. A cég év végéig még további mintegy 250-300 fő munkába állítására készül. A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzása helyi, megfelelő presztízzsel és szakértelemmel bíró toborzó cégek bevonásával történik. Ők végzik a potenciális jelöltek felkutatását, előszűrését a megadott létszámigény és kiválasztási kritériumok alapján. A filippin munkavállalók egy alapos egészségügyi szűrésen és kriminalisztikai ellenőrzésen is részt vesznek a toborzás során. “Saját adataink alapján, az általunk kölcsönzött Fülöp-szigetekiek között a fluktuáció rendkívül alacsony, mindössze öt százalék körüli. A magyarok körében a munkaerőpiaci verseny miatt a fluktuáció mértéke jóval jelentősebb, esetükben ez a szám ennek a sokszorosa. A fillippinók határozott időre, általában minimum két évre érkeznek hozzánk, szerződésüket az esetek 95%-ában ki is töltik.” – hangsúlyozta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft ügyvezetője.