Problémás, hogy saját jogrendszert alkalmaznak a nagy médiacégek
Problémásnak nevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke egy csütörtöki budapesti fórumon, hogy a közösségi média nagy cégei „saját jogrendszert” alkalmaznak.
Koltay András a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, az Alapjogokért Központ és a Batthyány Lajos Alapítvány Igazságháborúk című, a sajtószabadságról szóló konferenciáján szólalt fel.
Azt mondta, hogy ezeknek a vállalatoknak nagy hatásuk van a nyilvánosságra. Néhány, jellemzően amerikai technológiai cég akkorára nőtt, amekkoráról a korábbi médiakonglomerátumok nem is álmodhattak – tette hozzá.
A platformok szabályai „jogrendszereknek” tűnnek, mégsem azok, mert nem találhatóak meg bennük az ismert garanciák – emelte ki.
A Facebook egészen 2016-ig alapvetően tagadta, hogy médiavállalat lenne: sima technológiai cégként határozta meg magát. Donald Trump amerikai elnökségéhez kapcsolódóan azonban változott az elképzelése. Ma már a hozzá hasonló vállalkozásokkal együtt elismeri, hogy befolyásolja a nyilvánosságot, a médiáéhoz hasonló tevékenységet végez – mondta Koltay András. Megjegyezte, hogy ezek a cégek ugyanazokért az anyagi forrásokért küzdenek, mint a hagyományos médiumok.
Forradalmi változás, hogy a közösségi média platformjai saját maguk bírálhatnak el tartalmakat, hiszen a jogellenességről korábban bíróság vagy kijelölt hatóság dönthetett – emelte ki az NMHH elnöke. Hozzáfűzte, hogy ma már egy mesterséges intelligencia ugyanolyan eszközt kap, mint egy bíró.
Koltay András a közösségi médiában tapasztalható szerkesztői tevékenységet is súlyos problémának nevezte. A platformok rangsorolják a tartalmakat: személyre szabottan meghatározzák, hogy egy adott embernek egy adott napon mi legyen fontos. Ebben azonban üzleti vagy politikai célú manipuláció lehetősége rejlik – fejtette ki.
Az NMHH elnöke úgy vélekedett, hogy kívánatos lenne szabályozni a szerkesztői tevékenységet.
Szánthó Miklós, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója azt hangoztatta, hogy a magyarországi média egyensúlyi állapot felé tart a kutatások szerint. A változások pozitívak, jobboldali médiatúlsúlyról azonban egyáltalán nem lehet beszélni. Az viszont igaz, hogy ezen a területen is a posztkommunista struktúrák megtörése zajlik – mondta.
Szavai szerint a kommunista elit 1990 után sikeresen alakította át politikai tőkéjét gazdasági és kulturális tőkévé. Teret nyert a médiában is. Ennek lett az eredménye, hogy a rendszerváltást követően a baloldal sokáig akkor is hatalmon volt, ha épp nem volt kormányon – fogalmazott Szánthó Miklós.
Egészen a 2000-es évek közepéig a magyar médiapiacon a meghatározó televíziók, napi- és hetilapok a balliberális oldal kezében összpontosultak, amely közel állt a teljes monopóliumhoz – jelentette ki.
A kuratóriumi elnök szerint a balliberálisok abban a szerepben szocializálódtak, hogy ők határozhatják meg, mi a közép, és mi mennyire helyezkedik el balra vagy jobbra.
Érzékelhető változás a 2000-es évek közepén indult be, amikor még bőven ellenzékben volt a Fidesz – mondta. A folyamat 2010 után felgyorsult, és ma valóban aktívabb jobboldali térfoglalás tapasztalható a médiában. Szánthó Miklós úgy fogalmazott, hogy ennek egyik szimbóluma a KESMA.
A kialakult helyzet miatt szavai szerint a baloldalon frusztráltak, mert „számukra az a normális, amikor ők fújják a passzátszelet”. Új és furcsa nekik, hogy a jobboldalnak is lehet ilyen ereje – hangoztatta a kuratóriumi elnök.
Úgy fogalmazott, hogy a liberális oldal szavakban nagyon szereti a demokráciát, pártolja a média sokszínűségét, a valóságban azonban azt kívánja, hogy ezek ne jöjjenek el.
A liberális sajtó képviselői azt közvetítik, hogy kizárólag ők semlegesek. Pedig ők is ideológiai alapon működnek, csak ezt megpróbálják elpalástolni – mondta Szánthó Miklós.
A kuratóriumi elnök úgy fogalmazott, hogy „a legnagyobb fake news” a politikai korrektség. Azt hangoztatta, hogy egyesek új típusú cenzúrát gyakorolnak: nem csupán véleményeket hallgatnak el, de tényeket is.
