Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Nem vÍzió, hogy felismeri barátja hangját a víziló

    Egymás felismerésére használják messzire eljutó hangjukat a vízilovak. Egy afrikai rezervátumban végzett új kutatás szerint a tülkölő hang segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és valószínűleg az egyes egyedeket is felismerik általa.

    A vizsgálat vezetője, Nicolas Mathevon, a Saint-Étienne-i Egyetem munkatársa szerint a vízilovak széles hangrepertoárral rendelkeznek: morgó, bömbölő, sikongató, ziháló, tülkölő hangokat adnak ki, mégis keveset tudni társas kommunikációjukról – írja a BBC.com.


    Egymás felismerésének képessége támogatja az egyedek közti társas kapcsolatokat – mutatott rá a szakértő.


    A vízilovak kommunikációjának jobb megértése érdekében a francia kutató a mozambiki Maputo vadrezervátumban élő állatok hangját rögzítette. A felvett ziháló, tülkölő hangokat tavak partjáról visszajátszotta, hogy lássa, hogyan reagálnak rá más egyedek. Eredményeiről a Current Biology című tudományos lapban számolt be.


    Mathevon arra jutott, hogy a vízilovak meg tudják különbözteti a barátokat, szomszédokat és idegeneket a hangjuk alapján. Úgy véli, hogy azon túl, hogy megkülönböztetik a barátot az ellenségtől, az egyedek között is különbséget tudnak tenni – bár ebben nem lehetnek teljesen biztosak a kutatók.


    Az állatok észrevehetően agresszívabban reagáltak az ismeretlen vízilovak hangjára: gyorsabb, hangosabb és gyakoribb hangokat adtak ki, és gyakran mutatták be jellegzetes területvédő magatartásukat, a trágyapermetezést.


    Mathevon szerint fontos megismerni a vízilovak biológiáját és viselkedését ahhoz, hogy minél jobban el lehessen kerülni az állatok és az emberek közötti konfliktusokat.


    Az ismeretek segíthetnek a faj megőrzésében is, a vadon élő vízilovakat ugyanis gyakran költöztetik egyik helyről a másikra, hogy a lehető legegészségesebben tartsák a populációt. A kutatómunka arra inspirálhatja az állatvédelemmel foglalkozókat, hogy készítsenek felvételeket az áthelyezendő állatok hangjáról, hogy a helyi egyedek hozzájuk szokhassanak még a költözés előtt.


    A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) vadon még nem veszélyeztetett faj, de egyedszáma gyorsan csökken. Évente több száz ember halálát okozza vízilótámadás.