Nem segít a tárgyi adomány a civileknek a járvány alatt

Nehéz elérni az adományozókat a járvány óta és kevesebb az önkéntes segítség is. A pandémia rávilágított, hogy a tartós támogatás jelenti a szervezeteknek a túlélést, nem a tárgyi adományok. Az SOS Gyermekfalvak legfrissebb felmérése.

2021. február hónapjában az SOS Gyermekfalvak online felmérést végzett az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) tagjai körében annak kapcsán, hogyan befolyásolja a COVID járvány az adománygyűjtési, adományozási szokásokat. Az ASZÖT-höz csatlakozó civil szervezetek, mint etikus adománygyűjtő szervezetek az adománygyűjtést egy szigorú Etikai Kódex alapján folytatják, melynek fő sarokpontjai a hitelesség, törvényesség, átláthatóság és nyilvánosság. A kérdőívet az etikus adománygyűjtő szervezetek közel fele, 29 szervezet töltötte ki.

A járvány a szervezetek 70 százalékánál okozott valamilyen nehézséget az adománygyűjtés során. A legnagyobb problémát az jelenti számukra, hogy a személyes találkozók és rendezvények hiányában nehezebb elérniük a potenciális támogatókat. 

Megoszlanak viszont a vélemények arról, hogy a COVID járvány mennyire befolyásolta az adakozási kedvet. A megkérdezett szervezetek 40 százaléka szerint több, míg 35 százaléka szerint kevesebb pénzbeli adomány érkezett a járvány kezdete óta. Majdnem minden második szervezet jelezte ugyanakkor, hogy kevesebb az önkéntes munka felajánlás, ami számos többletmunkát és költséget ró a civilekre.

„Ha egy szervezet nagy mértékben csak önkéntesekre támaszkodik, könnyen előfordulhat, hogy jelen esetben ellehetetlenül. Épp ezért kell minden tevékenység ellátását betervezni a költségvetésbe, és csak abban az esetben helyettesíteni önkéntes munkával, ha az rendelkezésre áll. Ez pedig értelemszerűen a tartós pénzbeli támogatás irányába viszi el a hangsúlyt a tárgyi és önkéntes felajánlások helyett. A felajánlók ritkán gondolnak bele abba, hogy a tárgyi adományok a civilek oldalán milyen extra feladatokat eredményeznek, hány ember bevonását eredményezik. Ezek a dolgozók az esetek jelentős többségében alkalmazottak, hiszen nem lehet egy állandó működést önkéntesekre alapozva hatékonyan fenntartani” –  mondta Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési igazgatója.

10-ből 4 szervezet eleve nem szívesen fogad semmilyen tárgyi adományt. A legnagyobb nehézséget a tárolás (a szervezetek 62 %-nál), a tárgyi adományok szétválogatása (a szervezetek 55 %-nál) és a szállítás (a szervezetek 52 %-nál) jelenti. Az adomány szétosztása is majdnem minden második szervezetnek plusz munkát ad. A szervezetek 38 százalékának az adományok fertőtlenítése, tisztítása jelent nehézséget, amire járványidőszakban még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük.

A szervezetek 35 százaléka jelezte, hogy van olyan tárgyi adomány, amit a járvány miatt nem fogadnak: ez leginkább a ruhaadományokat (50 %), bútorokat (40 %) és az élelmiszert (20 %) érinti.

Körülményes ugyanis az adomány fertőtlenítése, illetve a többségében otthonról dolgozó munkaerő is nehezebben mozgatható biztonságosan a sok logisztikát igénylő munkára.

A tárgyi adományok közül a legnagyobb segítséget minden második szervezetnek a digitális eszközök jelentik, a fertőtlenítőszerek (38 %), irodaszerek (35 %), a tartós élelmiszer (28 %), valamint az egészségügyi termékek (24 %). 10-ből 8 szervezet számára egyértelműen a rendszeres pénzbeli támogatás nyújtja a legnagyobb segítséget, ezt követi az eseti pénzbeli támogatás. A jelenleg még kevésbé elterjedt adománygyűjtési forma, a hagyaték a szervezetek fele számára fontos, fele egyáltalán nem számol vele.

„Az SOS is nehéz helyzetbe került a járvány miatt. Több száz szülők nélkül élő gyerekről kell gondoskodnunk, tehát ugyanazt a pénzügyi forrást kell előteremtenünk, mint a járvány előtt. Mindezt úgy, hogy vannak időszakok, amikor csak az online térben tudunk partnereket, adományozó magánszemélyeket keresni, és érezhetően több korábbi támogatónk is beleroppant a válságba. A legnagyobb és leghatékonyabb segítség a rendszeres, tartós pénzbeli adomány. Olyan feladatokat látunk el, amik nélkül szegényebb lenne ez az ország sok tekintetben. Túlélésünk záloga az, hogy hány ember és vállalat képes hosszútávon gondolkodni és elköteleződni mellettünk” – tette hozzá Romet-Balla Ágnes.

„A személyes találkozások hiányában most még nagyobb jelentősége van az átláthatóságnak, és az ezt elősegítő folyamatos kommunikációnak, mert ez tudja építeni az adományozáshoz szükséges bizalmat. Az Etikus Adománygyűjtő Szervezet logó használata erősíti ezt, mivel az erre jogosult civil szervezetek az átláthatóság szempontjából rendszeres monitorozás alatt is állnak. Bízunk benne, hogy az adományozók minden nehéz helyzetben levő szervezetet át fognak segíteni a mostani válságos időszakon” – mondta Cseh Balázs, az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének szóvivője.