Nem is #gittegylet! Az igazságos forráselosztásra tesz javaslatot a BKIK a kormány és a főváros számára

A BKIK kerekasztal beszélgetésén összefogást, további válságkezelő intézkedéseket és a KATA megmentését sürgette a turisztikai és a vendéglátóipari szakma

A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott válságkezelő intézkedésekről, valamint a „lex Parragh” néven is ismert KATA szabályozás módosítására tett 7+1 pontos javaslatról tartottak online kerekasztal beszélgetést a vendáglátóipari és turisztikai szakmai szervezetek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében. A résztvevők üdvözlik, de a külföldi turizmus szinte teljes visszaesése miatt nem tartják elegendőnek a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket és a tavaszihoz hasonló „kurzarbeit” jellegű bértámogatás bevezetését javasolják. A BKIK emellett keresletélénkítő programot és a főváros által a támogatásokra alkalmazott számítási módszer a hazai támogatási teherviselésre történő kiterjesztését is szorgalmazza.

A megbeszélésen Nagy Elek, a BKIK elnöke meghívására részt vett Gálpál Zoltán a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége), Sárvári Deák Zsófia a MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége), Deák Judit a Magyar Idegenvezetők Egyesülete, Ganzer Gábor a MARESZ (Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége) és Lázár Judit a MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetége) képviseletében.

A résztvevők üdvözölték a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket, de azok mértékét a helyzet súlyosságához viszonyítva nem tartják elegendőnek, mivel meglátásuk szerint a budapesti turisztikai vállalkozások a külföldi vendégek hiányában tömegesen állnak a tönkremenetel szélén, ami több tízezer munkavállaló elbocsátásával járhat. A résztvevők további intézkedési irányok kidolgozásához a BKIK 5 pontos válságkezelő javaslatát jó kiindulási alapnak fogadták el. Megállapították továbbá, hogy a budapesti turisztikai szektor helyzete súlyos, de azon belül differenciált a helyzet. Vannak olyan vállalkozások, akik a budapesti fogyasztók és az esetleg kedvezményekkel Budapestre vonzható vidéki és határon túli magyar turisták fogyasztására át tudják alakítani az üzleti modelljüket (jellemzően az olcsóbb vendéglők és szálláshely szolgáltatók), amihez a BKIK által javasolt célzott budapesti fogyasztást támogató utalványok jó eszközül szolgálhatnak. A vidékiek támogatott budapesti utazásai a jelenleg jellemzően megrendelés nélkül álló különjárati tevékenységet végző autóbuszos személyszállító vállalkozások egy részének is túlélést biztosító megrendeléseket adhat.

Ugyanakkor a külföldi turisták fizetőképességére optimalizált magasabb színvonalú szolgáltatók esetében nem sok lehetőséget látnak a fogyasztásélénkítésre az érintett szakmai szervezetek. Előrejelzésük szerint márciusig ezeknek a turisztikai kapacitásoknak az üresen állásával kell kalkulálni, és javaslataik szerint a fővárosi és kormányzati segítségnek elsősorban a nyelveket beszélő, jól képzett turisztikai szakemberek legalább részbeni megtartását lehetővé tevő, a tavaszihoz hasonló, „kurzarbeit” jellegű bértámogatásnak kell lennie. Enélkül az adott vállalkozások szinte teljesen munkaerő nélkül maradhatnak, így a tavasszal várható nyitás esetén nem lesz képzett munkaerő, amivel újra tudnák indítani a szolgáltatást.

A résztvevők szerint a turizmusban a járványtól és a betegségtől való félelem az egyik legnagyobb visszatartó erő, ezért szükséges lenne intenzív kommunikációval felvilágosító munkát tartani, hogy a védekezési szabályok betartásával elkerülhető a fertőzés.

Nagy Elek, a BKIK elnöke a megbeszélésen ismertette, hogy a fent említett vállalkozásoknál is megfontolásra érdemesnek tartaná a keresletélénkítő támogatási lehetőségeket, hiszen a BKIK szakértői szerint a külhonban élő magyarok igényeinek felmérésével és kiszolgálásával alapos előkészítő munkával november végére kidolgozható a Diaszpóra Budapest Turisztikai Csomag, mely a jómódú, elsősorban Észak-Amerikában élő magyar származású embereket szólíthatná meg. Ha ezt a programot sikerülne jól kidolgozni és működtetni, akkor nagyjából 1 forint állami támogatás legalább 1, de inkább 2 forint plusz vásárlóerőt hozna Budapestre.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a budapesti válságkezelés finanszírozásáról kialakult a főváros és a kormány közötti vita pártpolitikai megosztottsággal terheli a sok tízezer budapesti munkavállaló megélhetését veszélyeztető kérdést, amiben inkább az összefogásnak lenne helye, és minden félnek a teherviselő képességének megfelelő összehangolt intézkedésekkel kellene a helyzet javítását szolgálnia.

A BKIK a pártpolitikai álláspontok közötti kompromisszum megtalálása érdekében javasolja a budapesti válságkezelés finanszírozásának kérdését objektíven mérhető, és minden fél által elfogadható matematikai számítások alapjára helyezni. A BKIK elfogadja és támogatja a Fővárosi Önkormányzat által nemrégiben nyilvánosságra hozott számítási módszertanát, mely az európai uniós válságkezelő források Magyarországnak jutó összegét lakosságarányosan osztaná el az ország régió között. Ez a számítási módszertan az Európai Unió támogatási politikájának eddigi módszertanához képest – mely a fejlett régióknak a lakosságarányukhoz képest jelentősen kisebb forrást biztosít – a budapesti vállalkozásoknak jóval több forrást biztosíthat.

A BKIK kezdeményezi ennek a számítási módszertannak a hazai támogatási teherviselésre történő kiterjesztését, ami kompromisszumos megoldást nyújthat a főváros és a kormány közötti vitára.

A BKIK számításai szerint a fővárosi és kerületi önkormányzatok éves összes költségvetési forrása nagyjából ezer milliárd forintra tehető, ami azt jelenti, hogy a kb. 1,8 millió budapesti lakosra fejenként 550 ezer forint éves önkormányzati kiadási keret jut. Eközben a kormányzat nagyjából 20 ezer milliárd forintos éves költségvetési főösszegből gazdálkodhat, ami 9,8 millió magyar lakosra vetítve kb. 2 millió forint per fő éves kiadási keretösszeget jelent. A két egy főre jutó költségvetési keretösszeg arányosításával objektíven, matematikailag ellenőrizhető módon 1:3,6-hoz arányszám jön ki, azaz egyszerűbben kb. minden 7 budapesti válságkezelésre elköltött kormányzati forinthoz 2 forinttal kell arányosan hozzájárulnia a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összességében.

A BKIK szakértői szerint március óta a kormányzat eddig országosan ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre a központi költségvetésből, amiből lakosságarányosan (1,8 millió/9,8 millió=18%) kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére (gazdaság arányosan ennél jóval magasabb kormányzati kiadás vetíthető Budapestre, kb. 300-350 milliárd forint, de javasoljuk egységesen a lakosság arányos számolást mindenben). Ehhez az állami forráshoz az előzőekben levezett 3,6-os teherviselési arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan. A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, így a kormányzat további támogatásai mellett a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak is összességében több tízmilliárd forintot kellene a bajban levő budapesti turisztikai vállalkozások megmentésére fordítaniuk. Ezek a számítások csak a nagyságrendek érzékeltetésére szolgálnak a kevés pontos rendelkezésre álló adat miatt. A cél nem a pontos összeg kiszámolása volt, hanem hogy a BKIK szakmai számításokon nyugvó kompromisszummal segítse a válságkezelés finanszírozási vitájának objektív teherviselő képesség alapján történő lezárást. Pontos adatok szolgáltatása esetén ennél jóval pontosabb számítások is elvégezhetőek abban az esetben, ha a költségvetési keretösszegekből lakosságarányosan kiszámolt teherviselőképességet a felek elfogadják közös számítási módszertannak.

A kerekasztal résztvevői a KATA vitában egyhangúlag támogatták a BKIK 7+1 pontos KATA törvény módosító javaslatát és a 3 milliós, „lex Parragh” néven is ismert szabály visszavonását.