Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Nem is #gittegylet! Az igazságos forráselosztásra tesz javaslatot a BKIK a kormány és a főváros számára

A BKIK kerekasztal beszélgetésén összefogást, további válságkezelő intézkedéseket és a KATA megmentését sürgette a turisztikai és a vendéglátóipari szakma

A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott válságkezelő intézkedésekről, valamint a „lex Parragh” néven is ismert KATA szabályozás módosítására tett 7+1 pontos javaslatról tartottak online kerekasztal beszélgetést a vendáglátóipari és turisztikai szakmai szervezetek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében. A résztvevők üdvözlik, de a külföldi turizmus szinte teljes visszaesése miatt nem tartják elegendőnek a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket és a tavaszihoz hasonló „kurzarbeit” jellegű bértámogatás bevezetését javasolják. A BKIK emellett keresletélénkítő programot és a főváros által a támogatásokra alkalmazott számítási módszer a hazai támogatási teherviselésre történő kiterjesztését is szorgalmazza.

A megbeszélésen Nagy Elek, a BKIK elnöke meghívására részt vett Gálpál Zoltán a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége), Sárvári Deák Zsófia a MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége), Deák Judit a Magyar Idegenvezetők Egyesülete, Ganzer Gábor a MARESZ (Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége) és Lázár Judit a MABEUSZ (Magyar Beutaztatók Szövetége) képviseletében.

A résztvevők üdvözölték a főváros által szerdán elfogadott intézkedéseket, de azok mértékét a helyzet súlyosságához viszonyítva nem tartják elegendőnek, mivel meglátásuk szerint a budapesti turisztikai vállalkozások a külföldi vendégek hiányában tömegesen állnak a tönkremenetel szélén, ami több tízezer munkavállaló elbocsátásával járhat. A résztvevők további intézkedési irányok kidolgozásához a BKIK 5 pontos válságkezelő javaslatát jó kiindulási alapnak fogadták el. Megállapították továbbá, hogy a budapesti turisztikai szektor helyzete súlyos, de azon belül differenciált a helyzet. Vannak olyan vállalkozások, akik a budapesti fogyasztók és az esetleg kedvezményekkel Budapestre vonzható vidéki és határon túli magyar turisták fogyasztására át tudják alakítani az üzleti modelljüket (jellemzően az olcsóbb vendéglők és szálláshely szolgáltatók), amihez a BKIK által javasolt célzott budapesti fogyasztást támogató utalványok jó eszközül szolgálhatnak. A vidékiek támogatott budapesti utazásai a jelenleg jellemzően megrendelés nélkül álló különjárati tevékenységet végző autóbuszos személyszállító vállalkozások egy részének is túlélést biztosító megrendeléseket adhat.

Ugyanakkor a külföldi turisták fizetőképességére optimalizált magasabb színvonalú szolgáltatók esetében nem sok lehetőséget látnak a fogyasztásélénkítésre az érintett szakmai szervezetek. Előrejelzésük szerint márciusig ezeknek a turisztikai kapacitásoknak az üresen állásával kell kalkulálni, és javaslataik szerint a fővárosi és kormányzati segítségnek elsősorban a nyelveket beszélő, jól képzett turisztikai szakemberek legalább részbeni megtartását lehetővé tevő, a tavaszihoz hasonló, „kurzarbeit” jellegű bértámogatásnak kell lennie. Enélkül az adott vállalkozások szinte teljesen munkaerő nélkül maradhatnak, így a tavasszal várható nyitás esetén nem lesz képzett munkaerő, amivel újra tudnák indítani a szolgáltatást.

A résztvevők szerint a turizmusban a járványtól és a betegségtől való félelem az egyik legnagyobb visszatartó erő, ezért szükséges lenne intenzív kommunikációval felvilágosító munkát tartani, hogy a védekezési szabályok betartásával elkerülhető a fertőzés.

Nagy Elek, a BKIK elnöke a megbeszélésen ismertette, hogy a fent említett vállalkozásoknál is megfontolásra érdemesnek tartaná a keresletélénkítő támogatási lehetőségeket, hiszen a BKIK szakértői szerint a külhonban élő magyarok igényeinek felmérésével és kiszolgálásával alapos előkészítő munkával november végére kidolgozható a Diaszpóra Budapest Turisztikai Csomag, mely a jómódú, elsősorban Észak-Amerikában élő magyar származású embereket szólíthatná meg. Ha ezt a programot sikerülne jól kidolgozni és működtetni, akkor nagyjából 1 forint állami támogatás legalább 1, de inkább 2 forint plusz vásárlóerőt hozna Budapestre.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a budapesti válságkezelés finanszírozásáról kialakult a főváros és a kormány közötti vita pártpolitikai megosztottsággal terheli a sok tízezer budapesti munkavállaló megélhetését veszélyeztető kérdést, amiben inkább az összefogásnak lenne helye, és minden félnek a teherviselő képességének megfelelő összehangolt intézkedésekkel kellene a helyzet javítását szolgálnia.

A BKIK a pártpolitikai álláspontok közötti kompromisszum megtalálása érdekében javasolja a budapesti válságkezelés finanszírozásának kérdését objektíven mérhető, és minden fél által elfogadható matematikai számítások alapjára helyezni. A BKIK elfogadja és támogatja a Fővárosi Önkormányzat által nemrégiben nyilvánosságra hozott számítási módszertanát, mely az európai uniós válságkezelő források Magyarországnak jutó összegét lakosságarányosan osztaná el az ország régió között. Ez a számítási módszertan az Európai Unió támogatási politikájának eddigi módszertanához képest – mely a fejlett régióknak a lakosságarányukhoz képest jelentősen kisebb forrást biztosít – a budapesti vállalkozásoknak jóval több forrást biztosíthat.

A BKIK kezdeményezi ennek a számítási módszertannak a hazai támogatási teherviselésre történő kiterjesztését, ami kompromisszumos megoldást nyújthat a főváros és a kormány közötti vitára.

A BKIK számításai szerint a fővárosi és kerületi önkormányzatok éves összes költségvetési forrása nagyjából ezer milliárd forintra tehető, ami azt jelenti, hogy a kb. 1,8 millió budapesti lakosra fejenként 550 ezer forint éves önkormányzati kiadási keret jut. Eközben a kormányzat nagyjából 20 ezer milliárd forintos éves költségvetési főösszegből gazdálkodhat, ami 9,8 millió magyar lakosra vetítve kb. 2 millió forint per fő éves kiadási keretösszeget jelent. A két egy főre jutó költségvetési keretösszeg arányosításával objektíven, matematikailag ellenőrizhető módon 1:3,6-hoz arányszám jön ki, azaz egyszerűbben kb. minden 7 budapesti válságkezelésre elköltött kormányzati forinthoz 2 forinttal kell arányosan hozzájárulnia a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak összességében.

A BKIK szakértői szerint március óta a kormányzat eddig országosan ezer milliárd forint nagyságrendben költött a válságkezelésre a központi költségvetésből, amiből lakosságarányosan (1,8 millió/9,8 millió=18%) kb. 180 milliárd forint jutott a budapesti vállalkozások megsegítésére (gazdaság arányosan ennél jóval magasabb kormányzati kiadás vetíthető Budapestre, kb. 300-350 milliárd forint, de javasoljuk egységesen a lakosság arányos számolást mindenben). Ehhez az állami forráshoz az előzőekben levezett 3,6-os teherviselési arányszám alapján nagyjából 50 milliárd forintos fővárosi és kerületi válságkezelési kiadás járna teherviselőképesség arányosan. A BKIK számításai szerint március óta a fővárosban a bérleti-, közterülethasználati- és parkolásidíj kedvezményeket is magában foglaló válságkezelő kiadások messze nem érik el a 10 milliárd forintot, így a kormányzat további támogatásai mellett a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak is összességében több tízmilliárd forintot kellene a bajban levő budapesti turisztikai vállalkozások megmentésére fordítaniuk. Ezek a számítások csak a nagyságrendek érzékeltetésére szolgálnak a kevés pontos rendelkezésre álló adat miatt. A cél nem a pontos összeg kiszámolása volt, hanem hogy a BKIK szakmai számításokon nyugvó kompromisszummal segítse a válságkezelés finanszírozási vitájának objektív teherviselő képesség alapján történő lezárást. Pontos adatok szolgáltatása esetén ennél jóval pontosabb számítások is elvégezhetőek abban az esetben, ha a költségvetési keretösszegekből lakosságarányosan kiszámolt teherviselőképességet a felek elfogadják közös számítási módszertannak.

A kerekasztal résztvevői a KATA vitában egyhangúlag támogatták a BKIK 7+1 pontos KATA törvény módosító javaslatát és a 3 milliós, „lex Parragh” néven is ismert szabály visszavonását.