Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Ne legyünk csaló webshopok áldozatai


Ismerjük fel azokat a jeleket, amelyek megóvhatnak a későbbi csalódástól

Már évek óta megfigyelhető volt az online kereskedelem térnyerése, amit a koronavírus-járvány még inkább felerősített. Bár a bezárások időszakát szerencsére már magunk mögött hagytuk, az internetes vásárlás továbbra is az életünk része maradt, sőt, egyre többször és többféle terméket szerzünk be online felületeken keresztül. A fogyasztói igényekre reagálva folyamatosan duzzad a webshopok száma, köztük olyanokkal is, akik nem a korrekt vevőkiszolgálást tűzték célul zászlajukra. Várhegyi István, a piacon évtizedes múltra visszatekintő OKE.hu webshop tulajdonosa, vezetője elárulja, mire érdemes figyelni.

Az ESET kiberbiztonsági szakértői a Marketplace-szel és az ahhoz hasonló online piacterekkel kapcsolatban óvatosságra intik a felhasználókat, ugyanis elmondásuk szerint ezek a felületek vonzzák a csalókat. Tavaly a Facebook Marketplace felhasználóinak száma átlépte az egymilliárdot. Az egymás közötti adásvételt lehetővé tévő platform ingyenes és könnyen használható, a felhasználók pedig biztonságosnak érzik, mivel az eladók profilját is meg tudják nézni. Azonban ez a biztonságérzet gyakran hamis.

„Az ilyen fórumokon könnyen előfordulhat, hogy adás-vételek során az utalásokat követően az eladó egyszerűen eltűnik, majd profilváltás után visszatér és más néven folytatja a tevékenységét. A felelősséget természetesen senki nem vállalja. Ezért, ha tehetjük, piacterek helyett inkább webshopokban vásároljunk, mert ebben az esetben vevőként több törvény is védi az érdekeinket, mint például a fogyasztóvédelmi törvény” – hívta fel a figyelmet Várhegyi István, aki pontosan azért adta vállalkozásának az OKÉ nevet, mert szívügye, hogy a vásárlókat megvédje a csalárd webshopoktól.

Magyar vagy külföldi?

Egy webshopnak a nyelve és a domain végződése (.hu) is lehet magyar, attól függetlenül, hogy a székhelye más országban található. Ha a webshop székhelye szerint is magyar, amit megtalálunk a webáruház ÁSZF-jében, akkor ez egy jó pont számára. Egy magyar webshopra ugyanis minden tekintetben a magyar szabályozás érvényes, probléma esetén a magyar hatóságok tudnak eljárni, beleértve a fogyasztóvédelmet, a GVH-t, a NAV-ot és rendőrséget is. Könnyebb velük a kommunikáció, nem lehet nyelvi félreértésekre hivatkozni, magyar a telefonszám és a visszaküldési cím is.

„Nagyon sok jel árulkodik arról, hogy vigyáznunk kellene, mert feltételezhetően tisztességtelen szándékú vállalkozással állunk szemben, de többnyire van olyan igencsak kedvező körülmény, ami miatt hajlamosak vagyunk az óvatosságunkat félre tenni” – mutatott rá az OKE.hu webshop tulajdonosa, vezetője.

Gyanakodjunk, ha…
1.
 Ismert, népszerű márkákat, luxusmárkákat vagy éppen drága munkavédelmi termékeket, elképesztően olcsón árulnak
2. A reklámszöveg: kiárusítás, outlet és már csak X db áll rendelkezésre.
3. Általában semmilyen cégnevet, címet, telefonszámot nem lehet találni az oldalon, nincs Facebook oldaluk sem.
4. Minden gyorsan, összecsapva kerül fel, a cég címe lehet ennyi: Adress, vagy éppen a telefonszám: 321312321 (ami a billentyűzeten éppen kézre esett).
5. Szerepel a domain nevében márka. Ezt csak a jogtulajdonos teheti meg. Például a puma.hu vagy puma.com minden bizonnyal eredeti, ellenben a pumaolcson.compumasporcipo.hu már átverés lehet.
6. Szerepel a domain nevében a jelenlegi év. Ezek jellemzően gyorsan létrehozott, másolt webshopok, amelyek nevében, linkjében az aktuális naptári év szerepel.

Ezekben az esetekben valószínűleg rendelés és fizetés után mindhiába várjuk a csomagunkat.

Érkezik áru, de nem az, nem olyan, amit rendeltünk

Kellő szemfülességgel azokat a cégeket is fel lehet ismerni, akiknek ugyan szándékában áll terméket küldeni, azonban egyáltalán nem azt, amire a megrendelést leadtuk. Őket leginkább arról lehet beazonosítani, hogy rendelkeznek Facebook oldallal, ahol posztjaik alatt temérdek lájk található, ellenben nincs véleményezési lehetőség, így megakadályozzák azt, hogy megosszuk negatív tapasztalatainkat, megkíméljünk másokat attól, hogy hozzánk hasonlóan járjanak.

„Ilyen esetben működik a webshop, le is tudjuk adni a rendelést, azonban teljesen mást kapunk kézhez. A kiszállított termék rossz minőségű, lehet, hogy még a kategória sem egyezik a megrendelt termékkel. Sajnos többnyire esélyünk sincs visszaküldeni. A webshoppal lehetetlen kapcsolatba lépni, sem működő telefonszámot, sem közeli székhely címet nem találunk hozzá” – avatott be a szakember.

Érkezik áru, az, amit rendeltük, de az ígért hatás elmarad

Erősen kételkedjünk, ha a webshop csoda termékeket árul, amiből már hatalmas mennyiséget eladtak és csak ránk várnak az utolsó darabok. Ha nem sietünk, elszalasztjuk a soha vissza nem térő alkalmat. Ráadásul óriási szerencsénk van, mert éppen most kedvezményesen elérhető, sőt, ha többet rendelünk, szinte már ingyen van. Azonban, ha alaposabban körülnézünk, ÁSZF-nek se híre, se hamva, és a szállítási, fizetési, termék visszaküldési lehetőségekről sem sietnek informálni.

„A terméket kézhez kapjuk, azonban az általa ígért csoda nem történik meg. Az összetevőit szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy valójában a töredékét éri az értékesítési árának. Ha esetleg mégsem megfelelő, előjönnek a problémák, nehezen lehet kommunikálni a webshoppal, nem jó vagy nincs telefonszám, e-mailre pedig nem válaszolnak” – fejtette ki Várhegyi István.

Hogyan előzzük meg, és mit tehetünk, ha megtörtént az átverés?

Léteznek olyan honlapok, ahol gyanú esetén utána nézhetünk az értékesítőnek. Ilyen például a Facebookon az „Információ eladókról és vásárlókról csoport”, ahol rá tudunk keresni az adott webshopra, vagy a Scamadviser is (www.scamadviser.com), ahol a webshop linkjét beírva megnézhetjük, mit gyűjtöttek össze mások az adott webshopról. A jogsértő webáruházak listája is beszédes lehet, amit a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon találunk.

Ha mindennek ellenére csalás áldozatául estünk, fordulhatunk segítségért a Fogyasztóvédelemhez (fogyasztovedelem.kormany.hu), a Fogyasztóvédő alapítványhoz (https://www.fogyasztovedelem.hu) és a Magyar Rendőrséghez is.
Ha webshopban vásároltunk, de időben kiderül, hogy csalásról van szó, felkereshetjük a fizetési szolgáltatónkat, jelezve a problémát, és visszaterhelést kérve a pénzünkhöz juthatunk.
Ha a webáruház külföldi székhelyű, és nyelvi vagy jogi nehézségeink vannak, akkor az Európai Fogyasztói Központon (www.magyarefk.hu) keresztül érvényesíthetjük jogainkat, kaphatunk információt, természetesen ingyenesen.