Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Nagyobb valószínűséggel lesz depressziós, aki elhízott

A Bécsi Orvosi Egyetem legújabb tanulmánya szerint nagyobb eséllyel alakul ki pszichés zavar azoknál, akik elhízottak. Különösen igaz ez a nőkre, míg az életkor nem befolyásoló tényező. A tanulmány eredményei alapján az elhízott embereket érdemes pszichiátriai betegségekre is vizsgálni, hogy időben segítséget kapjanak.

Depresszió, nikotinfüggőség, szorongás, evészavar és személyiségzavar – főleg ezek a pszichés zavarok alakultak ki nagyobb valószínűséggel azoknál, akiket korábban elhízással diagnosztizáltak. Ez derült ki többek között a Bécsi Orvosi Egyetem és a Complexity Science Hub Vienna közös tanulmányából, amelyben arra keresték a választ, hogy milyen kísérőbetegségei lehetnek az elhízásnak, és van-e statisztikailag releváns különbség az előfordulásukban a két nem között. A kutatócsoport ehhez az összes 1997 és 2014 közötti osztrák kórházi tartózkodás adatát feldolgozta. Az adatokból kiderült, hogy az elhízásról szóló diagnózis minden korcsoportban jelentősen megnövelte a különböző pszichés zavarok megjelenésének valószínűségét.

Korábban az orvosok abból indultak ki, hogy a pszichiátriai gyógyszerek az oka annak, hogy összefüggés van az elhízás és a pszichiátriai zavar között. A mostani adatok alapján ez azonban csak a skizofrénia esetében lehet érvényes, míg a többi pszichiátriai zavar – mint például a depresszió – esetében nem. A pszichotikus zavarokat kivéve ugyanis a legtöbb esetben előbb diagnosztizálták a beteget elhízással, mint pszichés zavarral. Azt viszont még nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy az elhízás közvetlenül befolyásolja-e a lelki egészséget, vagy csak nem ismerik fel idejekorán a pszichés zavarokat.

Ugyanakkor a kutatók – nagy meglepetésükre – jelentős különbségeket találtak a két nem és a különböző pszichés zavarok kialakulásának valószínűsége között. Míg skizofréniára és nikotinfüggőségre az elhízott férfiak hajlamosabbak, addig például a depresszióra, szorongásra a nők. Az elhízott férfiak 16,66 százaléka szenvedett nikotinfüggőségtől is, nők esetében ez az arány csupán 8,58 százalék volt. Depresszió esetében azonban éppen fordítva alakult az arány: az elhízott nők 13,3 százalékánál diagnosztizáltak depressziót, míg a normál testsúlyúak esetében csupán 4,8 százaléknál. Férfiaknál ez az arány 6,61 százalék volt az elhízással küzdők esetében, míg 3,21 százalék a normál testsúllyal élők esetében.

„Ezek az eredmények klinikai szempontból is megerősítik annak a fontosságát, hogy elhízott betegek esetében jobban oda kell figyelni a pszichiátriai diagnózisra is és érdemes már korai szakaszban specialistával konzultálni” – hangsúlyozza a tanulmány vezetője, Michael Leutner a MedUni Wien 2-es számú Belgyógyászati Klinikájának munkatársa. Ez különösen a fiatal betegek esetében kulcsfontosságú.

A tanulmány nemrég jelent meg a Translational Psychiatry című szaklapban.