Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Nagy mennyiségű vizet zárhatott magába a Mars külső rétege

    Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy hova tűnhetett a víz, amely évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén hömpölygött. Új eredmények alapján a szakértők úgy vélik, a bolygó külső rétege, a kéreg zárhatta magába: az ősi víz a Mars kőzetében ásványok formájában létezik.

    A kutatók a vörös bolygó körül keringő űrszondáktól származó és meteorokról gyűjtött információra alapozták vizsgálataikat. Kifejlesztettek egy számítógépes szimulációt annak bemutatására, hogyan veszíthette el a bolygó az idők során a vizet – írja a BBC hírportálja.


    A kutatás eredményeit a Science című tudományos lapban mutatták be, és az 52. Hold- és Bolygókutató Tudományos Konferencián tárgyalják meg a szakértők.


    Több mint négymilliárd éve a Mars melegebb és nedvesebb volt, és valószínűleg sűrűbb légkörrel rendelkezett. Folyók szelték át felszínét, medreket vájtak a kőzetbe és becsapódási kráterekben halmozódtak fel. Nagyjából egymilliárd évvel később vált azzá a hideg, puszta bolygóvá, ahogyan ma ismerjük.


    „Régóta tudjuk, hogy a Mars sokkal nedvesebb volt történelme korai szakaszában. De a víz sorsának kérdése állandó probléma volt” – mondta Peter Grindrod bolygókutató, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa.
    A Mars légkörének tanulmányozásából ismert, hogy a víz egy része az űrbe távozott, a felszínen és közvetlenül a felszín alatt lévő jéglerakódások pedig arról árulkodnak, hogy a víz egy része megfagyott.


    A Föld mágneses mezővel rendelkezik, amely megakadályozza légköre eltűnését. A Mars mágneses mezeje azonban gyenge, ezért a víz alapvető összetevői kikerülhettek a bolygó légköréből.


    A hidrogén elszivárgásának sebessége alapján azonban valószínűsíthető, hogy nem csak ez okozta a víz eltűnését. Ha feltételezhető, hogy a hidrogén szivárgásának sebessége a múltban azonos volt, akkor csak nagyon kis mennyiségű víz tűnhetett el így – véli Eva Linghan Scheller, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa, a tanulmány társszerzője.


    Az új számítógépes modell szerint a Mars eredeti vízkészletének legalább 30, de akár 99 százaléka is beépülhetett a bolygó kérgében található ásványokba.


    Amikor a kéreg megváltozik, vizet – folyékony halmazállapotú vizet – vesz fel, hidratált ásványokba zárja, melyek szerkezetében víz van – fejtette ki Bethany Ehlmann társszerző, szintén a Caltech munkatársa.
    A szakértők szerint a legtöbb víz 4,1-3,7 milliárd éve tűnt el.


    A NASA Marsot kutató programjának vezető tudósa, Michael Meyer elmondta, hogy a bolygó feltárásának fő célja a víz útjának követése, mivel központi szerepet játszik a Mars geológiájában, klímájában és az élet esetleges meglétében.