Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?
Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távúélettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is. Számos olyan felvételt láthattunk a közösségi médiában, amikor a nejlonzacskót tápláléknak néző halak, vízi emlősök, teknősök fulladás vagy emésztőrendszeri problémák miatt veszítették életüket.
Az egyszer használatos műanyagok nyomában
Az Európai Unió a 10 legelterjedtebb egyszer használatos műanyagtermékre és a halászeszközökre összpontosítva rendelettel szabályozza a fent leírt folyamatokat. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről, számos új és jövőbe mutató intézkedés bevezetéséről rendelkezik.
Ide tartozik többek között a műanyag betiltása bizonyos készítmények esetében. Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni (3, 5).
Az egyszer használatos műanyagtermék a hivatalos definíció szerint olyan termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek, vagy amelyet nem azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy a gyártóhoz visszajuttatva élettartama alatt többször, vagy több körben újratölthető, illetve eredeti rendeltetésének megfelelő célból újra használható legyen (5).
Mi számít egyszer használatos műanyagterméknek?
| egyszer használatos műanyagterméknek minősül | nem minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek |
| gyorsételek tárolására szolgáló műanyagtárolók | szárított élelmiszerek vagy hidegen értékesített, további feldolgozást igénylő élelmiszerek csomagolása |
| hidegen vagy melegen történő fogyasztásra szánt készételek, szendvicsek, wrapok és saláták tárolására használt ételtárolók | többadagos kiszerelésű ételtárolók |
| friss vagy feldolgozott, és további feldolgozást nem igénylő élelmiszerek, például gyümölcs, zöldség vagy desszertek tárolására szolgáló műanyagtárolók | egyadagos kiszerelésű, de nem egyenként értékesített ételtárolók |
| italtárolókhoz használt, műanyagból készült kupakok és fedelek | |
| Italpalackok, vagy a sör, a bor, a víz, az üdítőitalok, gyümölcslevek és gyümölcsnektárok, az instant italok vagy a tej esetében használt kompozit csomagolás, kivéve az italtartó poharakat, mivel azok ezen irányelv alkalmazásában az egyszer használatos műanyagtermékek egy másik kategóriájába tartoznak. |
Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (5).
Az iparági összefogás fontossága
Hazánkban ma az élelmiszer- és italgyártás több, mint 200.000 tonna csomagolóanyagot bocsát ki, ennek kétharmada valamilyen műanyag, amit másodikként az üveg követ (6). A gyártók egyik fő célkitűzése a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, ami ugyanakkor nem kevés, gyakran évekig elhúzódó fejlesztést és a gyártási folyamatok módosítását igényli. Számos pozitív példa jelent meg már eddig is, s ezek száma folyamatosan nő. A legnagyobb eredmény az egyes iparágak közötti összefogással, együttműködéssel érhető el.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az élelmiszergyártók elsődleges feladata az élelmiszerbiztonság garantálása, amiben nem köthetők kompromisszumok, vagyis ez a szempont élvez prioritást. A csomagolóanyagok összetételét, illetve azt, hogy milyen élelmiszert milyen anyagba lehet csomagolni, vagyis mivel érintkezhet egy élelmiszer, szigorú jogszabályok határozzák meg, annak érdekében, hogy az élelmiszerbe semmilyen, egészségre ártalmas anyag ne oldódjon bele. A csomagolóanyagok lecserélése már csak emiatt sem könnyű feladat. A mai lebomló (jellemzően műanyag) csomagolóanyagok feldolgozása ipari körülmények között, erre specializált feldolgozókban valósítható meg.
Éppen ezért üdvözlendő, hogy 2019. májusában ötvenhét európai érdekképviseleti szervezet – köztük az Európai Élelmiszer-feldolgozók Konföderációja (FoodDrinkEurope), hazánkból pedig a Magyar Ásványvíz, Üdítőital és Gyümölcslé Szövetség (MAGYÜSZ) – által jegyzett közös iparági álláspontot tett közzé a csomagolóanyagok alapvető követelményeiről és az öko-modulációról. A dokumentum rögzítette a csomagolásokkal kapcsolatos alapelveket, valamint ajánlásokat fogalmazott meg az európai uniós útmutatók létrehozásához és az öko-modulációs rendszer kialakításához. Utóbbi lényege az újrahasznosított alapanyagok felhasználásának pozitív ösztönzése, akár anyagi eszközökkel is (7).
