Miért nem megy a matek a magyar diákoknak?
Annak ellenére, hogy a magyar diákok töltik a legtöbb időt az iskolán kívüli matektanulással régiónkban, eredményük mégis szinte a régió legrosszabbja, derült ki a PISA legutóbbi összefoglaló jelentéséből. Magyarország minden mért kompetenciaterületen az OECD-országok átlaga alatt teljesített a 2015-ben elvégzett PISA-felméréseken, a matematika területén pedig a korábbi évekhez viszonyítva jelentős visszaesés történt. Vajon mi lehet ennek az oka?
Ha összeadjuk az iskolai és iskolán kívüli matektanulásra fordított időt, akkor azt látjuk, hogy a német diákok összességében kevesebb időt fordítanak a tanulásra, mégis jól teljesítenek, a lengyelek és a csehek az itthoninál több időt tanulnak, és nálunk jobban is teljesítenek, míg a szlovákok kevesebb ráfordított idővel közel velünk azonosan.
A mi gyerekeink tehát sokat tanulnak, de még sincs igazi eredménye – ez a valódi probléma.
A rossz beidegződések, a zsúfolt tananyag és az alacsony oktatási óraszám miatt a magyar diákoknak rengeteg problémája van a matematikával. A tanórákon kívüli egyéni tanulás fontossága megkérdőjelezhetetlen, de ennek nemcsak a mennyisége, de a minősége is fontos szempont. Ez az, amiben óriási segítséget nyújthatnak a hazánkban is egyre népszerűbb matematika oktató e-learning oldalak.
A 15 éves tanulók teljesítményét mérő nemzetközi vizsgálat bebizonyította, hogy a magyar gyerekek nem elég jól tanulják a matekot. Ennek egyik oka, hogy itthon a matematikaórák mennyisége a többi országhoz képest jócskán elmarad. Míg nálunk heti három órában, addig a környező országokban egytől egyig ennél nagyobb óraszámban tanulják a gyerekek a matekot.
A magyarázat tehát összetett. Hazánkban alacsony óraszámban oktatják a matematikát és ebben az alacsony óraszámban nincs idő a gondolkodtatásra, így a magyar tanulók leginkább a magolás stratégiáját alkalmazzák tanuláskor. Nem csoda, hogy az otthoni tanulással töltött meglehetősen sok idő így szinte teljes egészében elvesztegetett idő, ami nem hozva meg a kellő eredményt frusztrációhoz és a tantárgy iránti ellenszenv fölerősödéséhez vezet.
Magától értetődik a kérdés: vajon hogyan lehetnek a magyar tanulók hatékonyabbak a matektanulásban?
Mosóczi András, a többszörös Év Honlapja díjas matematika oktató weboldalnak, a mateking.hu projektnek a vezetője is arról számolt be, hogy saját tapasztalata szerint a mi gyerekeink többnyire a szüleikkel vagy egyedül és rossz mechanizmussal, magolva tanulják a matematikát. Vagyis a magyar diákok sokkal inkább a mechanikus tanulásra, memorizálásra és ismétlésre alapozó tanulásra törekszenek, mint mondjuk a lengyel vagy a német diákok.
„Az ismétlés, mint tanulási stratégia nem szükségszerűen rossz, de jóval hatékonyabban alkalmazható a nyelv- vagy különféle humán tárgyak esetén, a matematikában azonban pont nem. Ehhez a rossz tanítási-tanulási stratégiához társul az alacsony óraszám” – mondta.
Ugyanakkor ami első ránézésre hátránynak tűnik az még akár előnnyé is kovácsolható hazánkban, a matematika oktató e-learning rendszereknek a matematikaoktatásba történő hatékony integrálásával. Egy ilyen megoldás akár újra az élmezőnybe is emelheti a magyar matematika oktatást, feltéve, hogy képesek vagyunk kiaknázni a játékos tanulásban és az egyre fontosabbá váló vizualizációban rejlő lehetőségeket. A modern, tabletről és okostelefonról is kényelmesen használható e-learning rendszerek amellett, hogy könnyű őket használni egyúttal trendivé, élővé teszik a matematikát, amit így nem könyvtárban porosodó régi példatárakból, hanem a Z generáció számára már mindennapi eszközről, a telefonjukról tanulhatnak.
A matematika modern eszközökkel történő megértetésére és megszerettetésére az elmúlt években több kezdeményezés is indult hazánkban. Egyik közülük a mateking.hu weboldal, ami az egyetemi tananyagai után most a középiskolai matek otthoni tanulását, gyakorlását teszi élménnyé, közben pedig helyreteszi a hiányzó kockákat, megerősíti a hézagos alapokat és ráadásul mindezt az éppen aktuális tananyag oktatásán keresztül. A rendszer hatékonyságának egyik kulcseleme – mondja Mosóczi -, hogy ha egy adott témakör megértéséhez bizonyos tudásanyag hiányzik, akkor nem azzal szembesül a felhasználó, hogy elvezetik őt az internet újabb és újabb útvesztőibe, hanem ott azonnal elmagyarázzák neki ami kimaradt. A technológiának köszönhetően pedig azok, akiknek nincs szükségük az extra magyarázatra egyszerűen átugorják azt. Emellett a modern digitális környezet, a weboldal fiatalos, letisztult dizájnja szintén jó hatással van a matek igencsak megtépázott imázsára – teszi hozzá Mosóczi András, aki maga is matematikát oktat.
Az e-learning azért is nagyon hatékony eszköz a felzárkóztatásban, mert korlátlan erőforrást és gyakorlási lehetőséget biztosít és teszi mindezt költséghatékonyan és jóformán bárki számára hozzáférhetően. Így aztán ha a magyar diákok az otthoni tanulásuk során jobban kiaknázzák ezeket az új lehetőségeket, akkor az iskolai alacsony óraszám ellenére is képesek lesznek sokkal jobb matematikai eredmények elérésére sokkal kevesebb frusztrációval és sokkal több sikerélménnyel.
