Mély agyi stimulációval próbálják felvenni a harcot az Alzheimer-kór ellen amerikai kutatók
Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására.
A mély agyi stimulációs eljárás (DBS) esetében műtéti úton az Alzheimer-betegek homloklebenyébe elektródákat ültetnek be, hogy segítségükkel elektromosan ingereljék az egyes agyi régiókat, struktúrákat. A homloklebeny a felelős a személyiségért, a beszédért, és a mozgás megtervezéséért, kivitelezéséért.
Parkinson-betegség kezelésében a DBS-t már régóta használják, az Ohiói Állami Egyetem szakembereinek tanulmánya az első, amely a DBS-t Alzheimer-kóros betegeknél alkalmazza az agy egy olyan területén, amely viselkedési szabályozásokért felelős.
„Számos olyan eszközünk vagy gyógyszerünk van, amely segít az Alzheimer-kórosok memóriájának javításában, de nincs semmi olyan, amely segítené javítani ítélőképességüket, jó döntéseiket vagy növelni azon képességüket, hogy a végrehajtandó feladatra koncentráljanak, hogy ne vonja el semmi a figyelmüket. Napi feladataik ellátásához – mint az ágy megvetése, az élelem kiválasztása, az értelmes kapcsolattartás a barátokkal és a családtagokkal – szükség van ezekre a képességekre” – magyarázta Douglas Scharre a Journal of Alzheimer’s Disease című folyóiratban bemutatott tanulmány társszerzője.
„A homloklebeny felelős a problémamegoldó, szervező és tervező képességeinkért és a jó ítélőképességért. Az agy ezen térségének stimulálásával a tanulmányba bevont Alzheimer-kórban szenvedők kognitív és mindennapos funkciókkal kapcsolatos képességei jóval lassabban romlottak, mint a kontrollcsoport tagjainak képességei, akiknél nem alkalmaztunk mély agyi stimulációt” – tette hozzá.
A tanulmány megmutatta, hogy a homloklebeny mély agyi stimulációja képes az ilyen képességek általános romlását úgy lelassítani, mint ahogyan azt az Alzheimer-kór korai vagy enyhe szakaszában lévő betegeknél tapasztalják.
Ugyanezen eljárást világszerte már több mint 135 ezer Parkinson-betegségben szenvedő estében sikeresen alkalmazták. Az ohiói tanulmányba bevont mindhárom Alzheimer-kórban szenvedő esetében javuláshoz vezetett az eljárás.
Köztük van a 85 éves LaVonne Moore, aki 2013-ban, amikor bevonták a tanulmányba, képtelen volt arra, hogy elkészítse ételét. Két évi mély agyi stimuláció után már önállóan készít el egyszerű ételeket. Ma már képes arra is, hogy megszervezze, ha el kell hagynia a házat és más feladatok tervezésére, elvégzésére. 89 éves férje elmondta, hogy az Alzheimer-kór ugyan tovább hatalmasodott rajta, de jóval lassabban, mint várták.
Az amerikai kutatók szerint tovább kell folytatni a kutatásokat a frontális lebeny stimulálásáról nem műtéti eljárások alkalmazásával.
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés, az Egyesült Államokban több mint ötmillió embert érint. 2050-re a lakosság öregedésével számuk elérheti a 16 millió az Alzheimer Társaság szerint.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár, ellehetetlenítve a normális napi életvitelt, és önellátást. Nincs rá hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyekkel az életminőséget lehet javítani.
