Magyar részvétel az Orion űrhajó Hold körüli repülésének programjában

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) munkatársai meghívást kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában (EK) működő Űrdozimetriai Kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival veszt részt a tudományos programban – közölte Hirn Attila, az Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője, a kutatóközpont honlapján.

A kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a napokban a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre.

A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle passzív és aktív dózismérőkkel látnak el a fantom felszínén és annak belsejében. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényt fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre.

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére legkorábban 2019 végén kerül sor – olvasható a közlésben.