Lőtér Rendezvényház, Haris-park
1884-ig voltak telek nélkül a budai lövészek, ekkorra sikerült megszerezni a Nagy-Rókus utcai téglaégetők területét. 1885-ben nyitott meg a Hausmann Sándor tervezte német-reneszánsz stílusú lövőház az óriási telken: a lövőcsarnokok mellett volt jókora díszterem, biliárdszoba, étterem és két kuglizóhelyiség.
A budai arisztokrácia ismert találkozóhelye volt, gróf Andrássy Gyula péntekenként itt látta vendégül a liberális páholyát, a királylátogatásokról feljegyezték, hogy egyik alkalommal Erzsébet királyné, azaz Sissi nyitotta a táncot a bálteremben.
1930-as években Figyelmessy József, az új bérlő működése alatt „Kastély étterem és kávéház” néven rangos szórakozóhellyé vált. 1932-ben Ray Rezső készített bővítési terveket a lövöldéhez: a pavilonokat összekötő folyosó mögé mozitermet és szolgálati lakást építettek, emeleti részekkel is kiegészítve azt. A háborúban a főépület tetőzete megsérült, melyet akkor egy egyszerűbb formára (sátortetővel) állítottak helyre a torony nélkül. 1951-től aztán a Szabadságharcos Szövetséghez került a Lövőház, ahol évekig a magyar lövészcsoport egyik legfontosabb intézménye volt, olimpiai és világbajnokok edzettek itt. Ezt követően az épület a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) birtoklása alatt számos átalakításon esett át és a környezete egyaránt. A főépület báltermében kisebb irodákat alakítottak ki és egy toldaléképületben mozi is működött. Az épület mögött továbbra is folytatódtak a lövő edzések, így a hátulsó kert is a műemlék történetének szerves része maradt, hozzátartozik a környezetéhez.
A fennmaradt tervek az udvari (lőtéri) homlokzat előtti, a két oldalpavilon közötti rész beépítését mutatják. Az impozáns, tornyos épület pincéjében szobák, konyha, kamrák, raktárak, borospince, a földszinten díszterem, játékterem, éttermi helyiség, öltözőszobák, töltőterem és egy lövőcsarnok is helyet kapott. Az épület mögötti, lejtőbe vájt mélyedésben szabadon lehetett lőni, ahol még a környező lakosok nyugalmát sem zavarták annyira. A földszint átalakítása mellett emeleti részeket is kialakítottak. A vitéz Lukóy Emil építőmester által kivitelezett épületegyüttes ebben a formájában állt fenn egészen a II. világháború végéig.
1989 óta jópár tulajdonost látott és ígéretet hallott,
A szocializmus éveiben a létesítmény az Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) hatáskörébe került, így a lőteret sorkatonák, valamint egyetemisták használták gyakorlatozásra. A bálterem oldalhajóit kisebb helyiségekre szabdalták, és azokban lőszerraktárakat, irodákat alakítottak ki.
A rendszerváltás idejéig az objektumot változatlan formában, lőtérként üzemeltette a Magyar Honvédelmi Szövetség, majd 1990-ben a terület visszakerült a Budapesti Polgári Lövész Egyesülethez.
1992-ben Fenyő János vállalkozó szerezte meg az ingatlant viharos tulajdonjogi eljárás folyamán. Fenyő János például Hundertwassert bízta volna meg az átalakítással, egyszer meg le is égett.
1998-as halála után Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzatához került az ingatlan, mely üresen, funkció nélkül állt évekig.
Az épület jelenlegi tulajdonosa a Haris család, akik a 2016 és 2018 között tartó renoválási és épületfelújítási munkálatok mellett az üzemeltetésért is felelnek.
Átalakítás tervezői: Kovács Márton,Göcsei Sándor, Belsőépítészek: Somlai Design Studio, GA Design Budapest, Kert és tájtervezés: Geiger Nóra.
