Lendületben a dinasztia – Harmadik éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama
Harmadik éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International 2024. évi Korrupció Érzékelési Indexe alapján – közölte a Transparency International Magyarország az MTI-vel kedden.
Azt írták: megőrizte az elmúlt években elért pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International (TI) berlini központja által közreadott Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) 2024-es rangsorában, Magyarország egymást követő három évben lett utolsó az uniós tagállamok között.
A TI Magyarország azt írta, „az elmúlt esztendőben sem sikerült érdemi módon orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót”.
„Magyarország ebből fakadóan – a hatályos európai uniós feltételességi mechanizmus keretében – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási keretből, és további nagymértékű forrásvesztés várható”
– írták.
A jelentésben ismertették: a Korrupció Érzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2024-ben 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Korrupció Érzékelési Indexben a „0” a korrupcióval leginkább, a „100” a legkevésbé fertőzött országot jelzi.
A jelentésben felidézték: a Transparency International Berlinben működő titkársága idén 30. alkalommal készítette el az államokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet. Magyarország 2024-ben 41 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, így a 180 országot rangsoroló felmérésben a 2023-as eredményéhez képest 1 pontot veszített, és a globális lista 76. helyéről a 82. helyre csúszott vissza. Magyarország 2012-ben 55 ponttal a lista 46. helyén szerepelt, azaz elmúlt tizenkét évben jelentősen, összesen 36 hellyel és 14 ponttal csúszott vissza a korrupciós világrangsorban.
Hozzátették: európai uniós összehasonlításban immár harmadik éve Magyarország az uniós lista sereghajtója. Az EU tagországai közül Magyarország pontszáma esett a legnagyobb mértékben az elmúlt 12 év során (14 pontot). Magyarország tíz évvel ezelőtt, 2014-ben az akkor még 28 tagú Európai Unió 21. helyén végzett; 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb Románia, végül Bulgária is lehagyta Magyarországot.
A 2024-es CPI-adatok azt mutatják: a 27 tagú európai közösség 16 országában csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség az egy évvel korábbi állapothoz képest.
Az elemzés szerint a feltételességi eljárások követelményeinek teljesítése érdekében 2022 őszén elfogadott reformcsomagról több mint két év elteltével azonban világosan látszik, kevésnek bizonyult a rendszerszintű korrupció megtöréséhez, „elsődlegesen azért, mert a magyar kormány több esetben szabotálta a feltételességi eljárásban előírt követelmények teljesítését; a magyar fél több esetben félrevezette az Európai Bizottságot látszatintézkedésekkel”.
„Félmegoldásnak bizonyult az Integritás Hatóság, valamint a mellette működő Korrupció Ellenes Munkacsoport létrehozása, mint ahogy a vagyonnyilatkozati rendszerben sem sikerült megteremteni a politikusok vagyoni helyzetének ellenőrzésének és számonkérhetőségének legalapvetőbb feltételeit”
– sorolták.
Megjegyezték: a jogállamiság kirívó megsértésének tartják a parlament által 2023 decemberében megszavazott szuverenitásvédelmi törvényt, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a bírói jogorvoslat hiánya és a tisztességes eljárás követelményének a mellőzése miatt.
Kitértek arra: nem hoztak fordulatot a közbeszerzési verseny szintjének javítását célzó, nagyívűnek tervezett kormányzati intézkedéscsomagok sem, több rendszerszintű probléma maradt kezelés nélkül.
Felhívták a figyelmet arra is: az Európai Unióban 2024-ben – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős a gazdasági teljesítmény és a korrupció közötti összefüggés.
„Magyarország az Európai Unió legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama”
– írták.
