Légzőszervi betegségek diagnosztikájára fejlesztenek új eszközt az SZTE-n
Légzőszervi betegségek diagnosztikájára fejlesztenek új, hordozható, otthoni használatra is alkalmas légzésfunkciós mérőeszközt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kardiopulmonális Kutatócsoportja úttörő szerepet tölt be a légzőszervi betegségek diagnosztikájában és kezelésében alkalmazható technológiák fejlesztésében.
Az SZTE-n
több kar és egyetemi egység együttműködésével zajló projekt végső célja egy hordozható, kis méretű és viszonylag alacsony árú légzésmechanikai mérőeszköz létrehozása.
Maga a módszer nem számít újdonságnak, hiszen már 50-60 éve létezik, és az intézet kutatói is évtizedek óta foglalkoznak vele állatkísérletes és humán vizsgálatokban. Az igazi innováció abban rejlik, hogy ezt a technológiát sikerült egy olyan kicsi eszközre optimalizálni, amely akár otthoni használatra is alkalmas lehet.
Peták Ferenc, az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetnek vezetője felidézte,
a kutatás első szakasza 2023-ban zárult le, mely során az elektronikai komponenseket sikerült miniatürizálniuk,
az SZTE Mérnöki Kar két fiatal kollégája, Sarcevic Péter és Bálint Ádám segítségével. A fejlesztés következő szakaszában tovább dolgoznak az elektronika tökéletesítésén, valamint azon, hogy végül kézzel fogható, működőképes prototípus készüljön el. A következő nagy feladat ennek a prototípusnak a megtervezése lesz, amelyhez az egyetem 3D Központjának segítségét veszik igénybe.
Bár jelenleg a mesterséges intelligencia közvetlenül még nem része a projektnek, hosszú távú céljuk, hogy ezt is a rendszerbe integrálják. Egy másik fontos irány a telemedicinás alkalmazások erősítése. Ez lehetővé tenné, hogy az eszközt olyan helyzetekben is használhassák, amikor a beteg és az orvos távol vannak egymástól, személyesen nem találkoznak. Az otthoni méréseknek köszönhetően az orvos folyamatosan követhetné a páciens adatait, nem pedig csak a háromhavi kontrollokon kapna összegyűjtött információkat, mint például egy vérnyomás- vagy vércukornapló esetében.
A fejlesztés másik innovatív megoldása egy olyan riasztórendszer bevezetése, amely jelzi, ha valamelyik légzőrendszeri jellemző, mint például a légúti ellenállás, egy meghatározott időszak átlagértékéhez képest kiugró értékeket mutat.
Az eltéréseket az eszköz nem csupán a beteg számára jelzi, hanem orvosának is küldhet róla riasztást. Ez a megoldás bárkinek hasznos lehet a háztartásában, aki szeretne egészségtudatosabban élni. A felhasználók egy szimpla mérésből megtudhatják, hogy az a mért érték normális, vagy abnormális.
A szakemberek egyedileg tervezett légáramlásmérőt is fejlesztettek, amely megbízhatóan rögzíti a kilélegzett levegő mennyiségét. A fejlesztésre azért volt szükség, mert a kereskedelemben kapható légáramlásmérők kis méretben nem elég pontosak. A kutatók által fejlesztett műszer paraméterei – például méret és ellenállás – személyre szabhatók. Ez lehetővé teszi, hogy a légzőrendszer egyedi állapotához igazítsák a berendezést, így pontosabb és megbízhatóbb méréseket végezzenek.
