Kutatásra és fejlesztésre vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá a Honda és a Japán Űrügynökség
- Olyan „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” kidolgozását tűzték ki célul, ami biztosíthatja a Hold-felszínt vizsgáló emberek élettereinek elektromos ellátását
- A korábbinál is szorosabb együttműködés bizonyságaként új szerződést írtak alá, melynek értelmében 2024. március 31-re már a prototípus is elkészülhet
Kutatásra és fejlesztésre vonatkozó együttműködési megállapodást 1 írt alá a Honda és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA). A közös munka célja, hogy olyan „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” szülessen, ami képes elektromossággal ellátni az emberi tartózkodásra szánt tereket, valamint a holdjáró közlekedési eszközöket. A szerződés értelmében a JAXA megbízza a Hondát, hogy vezesse az első tanulmányok kidolgozását, majd a 2023-as japán üzleti év végére, azaz 2024. március 31-ig dolgozzon ki egy kísérletezésre alkalmas, úgynevezett vágódeszkamodellt 2.
A körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer egy – nagy nyomáskülönbséget kihasználó – elektrolizáló berendezésre, valamint egy üzemanyagcellára épül, feladata, hogy folyamatos oxigén-, hidrogén- és áramellátást biztosítson napenergia és víz felhasználásával. Miután a JAXA és Honda vezetői 2020 novemberében először írtak alá együttműködési szerződést, a Honda megkezdte az innovatív, Holdon is alkalmazható eszközzel kapcsolatos kutatásokat. Az új kutatási és fejlesztési megállapodás ismét jelentős lépés a Hondának.
Képünkön a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” figyelhető meg a Hold felszínén ©JAXA/Honda
A Honda körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszeréről általában
Az Egyesült Államok által vezetett Artemis űrkutatási programban Japán is részt vesz. A kezdeményezés fő célkitűzése, hogy a 2020-as évek második felében emberek végezhessenek vizsgálatokat a Hold felszínén. Ehhez meg kell oldani 1.) a holdjárók mozgatásához szükséges áram előállítását, 2.) és ahhoz is elektromosság szükségeltetik, hogy a holdjárók kabinját emberi tartózkodásra alkalmassá tegyék.
A Hold-felszín legkevésbé napsütötte részein 14 naponta váltja egymást a nappal és az éjszaka. Amikor süt a nap, napelemek segítségével megoldható az elektromosság előállítása, a sötét időszakokban viszont másként kell biztosítani az áramellátást. Akkumulátorokban tárolható lenne a napenergia, ez azonban nem jöhet szóba, ugyanis a telepek átszállítása a Holdra rendkívül energiaigényes és drága.
A problémát a Honda által fejlesztett „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” orvosolhatja, amire azért esett a választás, mert kisebb és könnyebb, mint az akkumulátorok.
Hogyan működik és mire képes a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer”?
A „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” a Honda által fejlesztett, nagy nyomáskülönbséget kihasználó elektrolizáló berendezésre, illetve a hozzá kapcsolódó üzemanyagcellára épül. A rendszer roppant praktikus, ugyanis a nappali időszakokban – napenergia segítségével – oxigénre és hidrogénre bontja a vizet, éjszaka pedig megfordítja a folyamatot, azaz elektrolízis zajlik. Ez azt jelenti, hogy a >>>
