Kiugró mértékben nőtt a zenei streaming bevétele Magyarországon
Kiugró mértékben, több mint 2,6 milliárd forinttal nőtt tavaly a zenei streaming magyarországi bevétele. Nemzetközi viszonylatban a teljes kereskedelmi bevétel 2024-ben elérte a 29,6 milliárd dollárt, ami 4,8 százalékos emelkedés az előző évhez képest.
A hangfelvételpiac fizikai és digitális értékesítésének 2024-es statisztikáit az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) csütörtökön tette közzé éves jelentésében (Global Music Report), a hazai adatokat a szervezet hazai képviselője, a Mahasz (Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) készítette.
Mint írták, a hazai hangfelvételipar tavalyi bevétele megközelíti a nettó 12,2 milliárd forintot; az összeg nominálértéke tizenegyedik éve mutat növekedést. Több mint 2,6 milliárd forinttal nőtt a zenei streaming magyarországi bevétele, így a teljes digitális forgalom is: a 2023-as 7,5 milliárd forintról 10,2 milliárd forintra, vagyis 35,3 százalékos volt a növekedés.
A zenei streaming által generált bevétel több mint 10 milliárd forint volt az elmúlt esztendőben, ebből csaknem 6,8 milliárd az előfizetéses audio streamingből, 761 millió a reklám alapú audio streamingből, 2,5 milliárd a video streamingből származott.
A magyar zene által generált digitális bevétel ismét nőtt: a teljes digitális zenei forgalom több mint egyharmada (34 százaléka), vagyis 3,5 milliárd forint származott a hazai repertoár digitális értékesítéséből, jellemzően a streamingből.
2024-ben 12 százalékkal több vinyl lemez fogyott (269 ezer darab), ami 12 százalékkal több bevételt generált (nettó 1,26 milliárd forintot), mint egy évvel azelőtt. A növekvő tendencia összegszerűen ismét kompenzálni tudta a CD-k iránti kereslet csökkenését. Tavaly 670 ezer darab fizikai hanghordozót értékesítettek Magyarországon, összesen 2 milliárd forintért. Az eladott mennyiség 4 százalékkal, a kereskedelmi érték 9,8 százalékkal nőtt.
Az IFPI jelentése kiemelte: a globális zenei hangfelvételekből származó bevételek immár a tizedik egymást követő évben nőttek. A közzétett adatokból kiderül, hogy a teljes kereskedelmi bevétel 2024-ben elérte a 29,6 milliárd dollárt, ami 4,8 százalékos emelkedést jelent.
A növekedés kulcsa az előfizetéses streaming volt, amely 9,5 százalékkal nőtt világszerte, míg az előfizetéses fiókok felhasználóinak száma 10,6 százalékkal 752 millióra emelkedett.
A streaming-bevételek most először lépték át a 20 milliárd dollárt (20,4 milliárd dollár), és a teljes zenei hangfelvétel-bevétel 69 százalékát tették ki. Ez az összeg nagyobb, mint a 2003-2020 közötti időszakban a teljes hangfelvételipar összbevétele. Az előfizetéses streaming-bevételek tavaly 9,5 százalékkal nőttek, míg a hirdetésekkel támogatott streaming formátumok 1,2 százalékos növekedést mutattak.
A fizikai formátumok utáni nemzetközi bevétel 3,1 százalékkal csökkent, szemben a 2023-as év 14,5 százalékos emelkedésével. A vinyl lemezből származó bevételek csak két évtizede vannak növekedésben, ezúttal 4,6 százalékkal. A nyilvános előadásból származó jogdíjbevételek 2024-ben elérték a 2,9 milliárd dollárt, és 5,9 százalékkal nőttek.
Tavaly minden régióban bevételnövekedés volt tapasztalható: a világ hét régiója közül háromban – Közel-Kelet és Észak-Afrika, Szubszaharai Afrika, Latin-Amerika – kétszámjegyű volt a növekedés. A leggyorsabban növekvő régió a Közel-Kelet és Észak-Afrika volt 22,8 százalékkal.
A globális bevételek több mint egynegyedét (29,5 százalék) képviselő Európa a 8,3 százalékos bevételnövekedés után 2024-ben is a világ második legnagyobb régiója lett a hangfelvételekből származó bevételek tekintetében. A régió három legnagyobb piacának mindegyike bevételnövekedést produkált 2024-ben: az Egyesült Királyság (+4,9 százalék), Németország (+4,1 százalék) és Franciaország (+7,5 százalék).
„Az egyik legfontosabb kérdés, amelyet ebben a jelentésben vizsgáltunk, az a mesterséges intelligencia szerepe a zenében. A hangfelvétel-kiadók elkezdték kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket a művészek kreativitásának fokozása és az új, izgalmas rajongói élmények kialakítása érdekében. Ugyanakkor nagyon is valós és jelen levő fenyegetést jelentenek az emberi művészetre azon generatív AI-rendszerek fejlesztői, akik szerzői jogvédelem alatt álló zenét használnak fel, hogy aztán a jogtulajdonosok engedélye nélkül képezzék modelljeiket”
– idézte Victoria Oakley-t, az IFPI ügyvezetőjét a közlemény.
Mint fogalmazott, arra kérik a döntéshozókat, hogy védjék meg a zenét és a művészetet. Hozzátette: a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az emberi kreativitás támogatására és felerősítésére kell felhasználni, nem pedig annak kiváltására.
Az adatok és a táblázatok megtalálhatóak a www.mahasz.hu/piaci_adatok oldalon.
