Képeslapon is szállítható az egérsperma japán kutatók szerint
Képeslapon is feladható az egérsperma; az új módszert kifejlesztő japán kutatók szerint a műanyaglapon fagyasztva szárított sperma mérőpapír segítségével könnyen, olcsón és megbízhatóan szállítható postai úton.
A tudósok eredményeikről az iScience című tudományos lapban számoltak be.
„Le voltam nyűgözve, amikor a postára adott spermából később utódok születtek” – mondta Ito Daiju, a Jamanasi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Ito tagja Vakajama Teruhiko csapatának, amelynek elsőként sikerült a liofilizálási – fagyasztva szárítási – technikának köszönhetően éveken át megőrizni emlősspermát. Az egérspermát felküldték a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy tanulmányozzák a sugárzás hatását az utódokra.
A mintákat eredetileg törékeny üvegampullákban tárolták. Bár az üvegcsék aprók voltak, az alapos körülbugyolálás miatt mégis sok helyet foglaltak el, emiatt csak kis mennyiséget tudtak belőlük az űrbe küldeni. Ezért új módszer után kezdtek kutatni a szakértők, és végül a mérőpapír bizonyult a legmegfelelőbbnek – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az új módszer segítségével több ezernyi egértörzs spermája őrizhető meg egyetlen, lefűzhető lapokból álló könyvben. A „spermakönyvet” mínusz 30 Celsius-fokon tárolják a következő vizsgálatokig, illetve a postázásig.
Ito, Vakajama és munkatársaik arra voltak kíváncsiak, hogy a sperma potens marad-e több tíz kilométernyi utazás után is. Műanyaglapon mindenféle egyéb védelem nélkül helyezték borítékba vagy rögzítették képeslapra a mintákat, amelyekből a lapok feladása és megérkezésük után utódok születtek. A spermiumok három napig is életképesek maradtak a szokásos környezeti hőmérsékleten.
A tudósok szerint – tökéletesítése után – a módszer világszerte nagy hatással lehet kutatási területükre. Mint mondták, a világ laboratóriumaiban szinte naponta kreálják genetikailag módosított egerek törzseit, amelyeket az új módszer segítségével könnyen és olcsón tárolhatnak és cserélhetnek ki egymással a kutatók.
A japán kutatók célja, hogy a mintákat legalább egy hónapig szobahőmérsékleten lehessen tárolni. Emellett remélik, hogy ki tudnak fejleszteni egy olyan módszert is, mely segítségével a fagyasztva szárított sperma újbóli hidratálódása után képes önállóan „visszatérni az életbe”.
