Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Kardos Margit disszidál

Szentesi Éva

Kardos Margit disszidál

Ez a könyv legalább annyira szól a férfiakról, mint a nőkről. Míg szereplői az emberi kapcsolatok szövevényességéről mesélnek, a háttérben megjelenik a gyermekkor, ahonnan az elbeszélő érkezik. Egy, a nyolcvanas években felnövő kislány, egy csapongó, bizonytalan, fiatal nő, egy elhagyott feleség, egy szerető, egy takarítónő és négy férfi, akik körül ezeknek a nőknek az élete forog: novellákra szétbontva és összefűzve. Pontosan úgy, ahogy az élet bontja szét és fűzi össze az emberi kapcsolatokat.
Szentesi Éva 2011-ben kezdte el írni Rúzs és Tükör című blogját, amelyben rövid feljegyzésekben mesélt arról, milyen szerelmeken, csalódásokon és megpróbáltatásokon keresztül vált felnőtt emberré – egy betegség árnyékában. Ez a novelláskötet a blog záróakkordja és koronája.

Megrendelhető itt.

Olvass bele a könyvbe itt.


ISBN: 9789632936093
Terjedelem: 220 oldal
Méret: 125 x 200
Kötés: Keménytáblás
Ár: 2999 Ft

Szentesi Éva

Író, rákellenes aktivista, a WMN.hu főmunkatársa

2011-ben indította el Rúzs és Tükör nevű blogját, ekkor kezdett el komolyan foglalkozni az írással. Eredeti szakmája díszlet- és jelmeztervező. A blog indulása után a Style.hu-nál lett rovatvezető, 2012-től 2015-ig ennél a magazinnál főszerkesztőként tevékenykedett. 2013 decemberében áttétes méhnyakrákot diagnosztizáltak nála. Ekkor határozta el, hogy betegségét nem kezeli magánügyként, hanem kiáll a nagy nyilvánosság elé, és elindította rákellenes kampányát. A kampány hatására rengeteg nő ment el szűrésre, köztük volt több olyan is, akinek még éppen időben fedezték fel a tumort. A története tízezrekhez jutott el, segítve ezzel a bajbajutottakon, illetve a hozzátartozókon.

Betegsége után munkahelyet váltott, és a 2015 márciusában induló WMN.hu csapatának oszlopos tagja lett D. Tóth Kriszta felkérésére. Kampányát ott folytatta tovább. A kampány önálló életre kelt, TED előadóként debütált 2016 januárjában, illetve különböző közösségeknek tart előadásokat a betegségről, túlélésről, halálról, kitartásról és gyógyulásról. Első könyve az Athenaeum kiadónál jelent meg Hamvaimból címmel 2016 májusában.

Inasak voltunk, kemény húsú süldőlányok, alig múltunk tizenpár, de ki számolta azt akkor, nem voltunk ilyen puhák, mint anyádék. He, de benned is Kardos vér van, látom én a szemeden, amikor visszahőkölsz, ha egy paraszt kurjongat az utcán, megállsz, figyelsz, mint egy nyakas ürge, és rákiáltasz, hogy kuss, bácsi, takarodjon!

Te nem emlékezel, te nem tudod, milyenek voltak a ruszkik, de mi nem féltünk azoktól se, a Kardosok nem félnek, csak szegény nagyapád, az nem gyütt haza többet, benn tartották hadifogságba, de fürge volt, oszt megszökött, úgy lőtték le a határon azok a köpedelem pogányok, csak a Lajos menekült meg, hazahozta a hírét…
… azóta járok feketében.