Jóga Budán – Magyarország első jógaiskolájának regényes története

A könyvről
Ma már számtalan jógastúdió és irányzat közül válaszhatunk, ám az 1930-as és 40-es években a jógát még misztikus tanok övezték, és csak maroknyian gyakorolták. Az egyikük Haich Erzsébet volt, egy nagypolgári családból származó elvált asszony, aki egy indiai fiatalemberrel, Selvarajan Yesudiannal társulva megalapította Magyarország, egyes vélekedések szerint pedig Európa első jógaiskoláját.

A Jóga Budán végig kíséri ennek a két különleges embernek a sorsát váltakozó, magyarországi és indiai helyszíneken, az 1900-as évek elejétől kezdve a második világháborúig. Haich Erzsébet a korban népszerű szellemi irányzatokat, a teozófiát, spiritizmust és okkultizmust tanulmányozva jutott el az indiai szent szövegekig, majd fordult érdeklődése a jóga felé. A budai villában épített műtermében eközben szobrászkodott: ma is megtalálhatóak alkotásai magyarországi helyszíneken. Egy véletlennek köszönhetően találkozott a nála húsz évvel fiatalabb indiai Selvarajan Yesudiannal, aki egyetemi tanulmányait elvégezni érkezett az országba, és aki akkor már jellegzetes és ismert pesti figura volt, könyvének, a Sport és jógának köszönhetően. Hamarosan megalapították jógaiskolájukat Erzsébet műtermében, ahová hamarosan többszáz tanítvány járt.

A regény bemutatja a jógaiskola történetét, ahol együtt gyakorolt az egyszerű munkás a hercegi család sarjával; mesél a kor izgalmas, pezsgő kulturális és szellemi életéről egészen addig a pontig, míg Erzsébetnek és Yesudiannak távoznia kellett az országból, hogy azután Svájcban folytassák rendkívül sikeres tevékenységüket.

A szerzőről
Kertész Edina író, fordító, szerkesztő, Budapesten él. Gyerekkönyveiben olyan személyiségekről írt, mint Hugonnai Vilma, Balázs Júlia (az első magyar női csillagász) vagy Szabó Magda. Tapasztalatból tudja, hogy a jóga mindent megváltoztat. Ez az első regénye.

Részlet
– Várjon! Álljon meg! – kiabált valaki, mire Yesudian rémülten beugrott a lift mögötti koszos kis falmélyedésbe. Pedig hozzászokhatott már, hogy idegenek szólítják le; mióta megjelent vele a fényképes interjú, az utcán olykor rámutogattak, a bátrabbak pedig ráköszöntek, és megkérdezték, csakugyan a messzi Indiából jött-e. A Selvarajan Yesudian név is az interjú nyomán ragadt rá: Rádzsák utóda, Jézus szolgája.
Az orvosi egyetemen többször tartott előadásokat az érdeklődőknek Indiáról és a hatha-jógáról, ilyenkor mindig eszébe jutott az áldott Oakley; a cserkészeten szerzett tapasztalatok hozzásegítették, hogy magabiztosan beszéljen a pódiumon, s a kérdések özönétől se riadjon meg. Ám az, hogy az utcán is felismerik, minden alkalommal zavarba hozta.
A Margit körúti bérház sötét lépcsőházában léptek dobogtak, majd valaki megérintette a vállát.
– Kérem, hadd váltsak néhány szót önnel!
Üldözője felkattintotta a kapcsolót, mire sárga fény öntötte el a lépcsőház szürke márványborítását.
– Ugye ön Selvarajan Yesudian?
– Igen, én vagyok – bólintott Yesudian, és szemügyre vette a nőt. Bordó kis kalapja alól egérszürke haj lógott ki, arca kipirosodott, kék szeme ártatlanul tekintett a világba.
– Elnézést, hogy így magára ijesztettem. Mentségemre szóljon, már régóta szeretném megismerni, nem is álmodtam róla, hogy itt futunk össze! Ó, még be sem mutatkoztam – tette át kis táskáját a másik kezébe. – Virág Ilona vagyok. Hónapok óta keresem, mióta az az interjú megjelent magával a Pesti Hírlapban. Kérdezősködtem mindenhol, de senki sem tudta megmondani, hol lakik. Most pedig itt van, a házban, ahol élek… Csak nem ön is itt lakik?
Yesudian tétován megrázta a felé nyújtott kezet, és bólintott.
– De igen, néhány hónapja.
– Micsoda véletlen! – csapta össze Ilona a kezét. – Mondja, meghívhatom egy teára? Annyi kérdésem lenne!
– Sajnos sok dolgom van – hárította el udvariasan Yesudian, aki természetes tartózkodásának megfelelően visszahúzódó életet élt: ha éppen nem előadásokat hallgatott, ideje nagy részét a hatodik emeleti kis lakásban töltötte. Meditált, gyakorolt, olvasott, kikapcsolódásként rajzolgatott vagy pasztellképeinek egyikét festette – éppen egy virágcsendéleten dolgozott.
– Ó, hát persze! Ne haragudjon, hogy így lerohantam – mentegetőzött Ilona. – De mikor megláttam, annyira megörültem, hogy megfeledkeztem magamról. Tudja, nagyon érdekel a jóga, és szeretnék néhány kérdést feltenni.
– Igazán bocsásson meg, de most nem lehet – szabadkozott Yesudian.
– Egy jó barátom, sikeres festő és szobrász, valamint koncertzongorista, jártas a jógában és a Kelet filozófiájában – folytatta Ilona. – Hétfőnként előadásokat tart ezoterikus körében, ahol orvosok, tudósok, papok és hasonló szellemiérdeklődésű emberek találkoznak. Biztos vagyok benne, hogy örülne, ha megismerné magát. Haich Erzsébetnek hívják.
– Jógát mondott? – ébredt fel Yesudian érdeklődése. Ritka volt, hogy valaki ismerje a jógát, és még ritkább, hogy előadásokat is tartson róla; úgy érezte, muszáj megismernie ezt a titokzatos hölgyet. – Úgy van! – bólintott Ilona. – Eljön?
– Eljövök – mosolyodott el Yesudian.

Várható megjelenés: 2023. szeptember 26.
Ár: 4599 Ft

Bemutató
A könyv sajtó- és közönségbemutatóját a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tartjuk.
Időpont: 2023. október 1. vasárnap, 13 óra.
Helyszín: Millenáris Park, Európa Pont