Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében egy új kutatás szerint

A herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében egy új amerikai kutatás szerint.

A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség – írta a LiveScience.com.

Valójában elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe – mondta Benjamin Readhead, a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel „újra lehetne indítani”, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban – mely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el – a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei.

Átrostálták a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciákat és azonosították, melyek közülük az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között.

Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerinte nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban, ezek a kórokozók „szinte minden ember szervezetében megtalálhatók”. A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt.
„Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását” – mondta Readhead.

A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.