A havi büfézés összegét értelmesebben is el lehet költeni
Kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond – igaz-e ez az állítás a kiadások összegére? A kezdeti költségek, a pelenkák, a gyógyszertár és a kéthetente kinőtt ruhák után más jellegű költségekkel kell számolnia egy iskolás gyerek szüleinek. Összesen akár 20-30 millió forintba is belekerülhet egy gyerek mire eljut az esküvőjéig. Mivel naponta hozunk a gyerekekkel kapcsolatos pénzügyi döntéseket, ezekbe nem árt őket is bevonni. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagját kérdeztük arról, hogy mire számíthatnak kiadások terén az iskolás gyerekek szülei, min tudnak spórolni és milyen rendszeres kiadásokkal kénytelenek számolni.
Rendszeres kiadásként az iskolás gyerekek szülei számolhatnak az iskolai étkeztetéssel, melynek ára régiónként és intézményenként eltérő áron, kb. 5-12 ezer forint között alakul. Az alsósok általában minden esetben az iskolai menzán ebédelnek, a nagyobbak akár környékbeli vendéglátóhelyek, gyorséttermek menüit is szokták választani – valószínűleg így már magasabb összegből jön ki a havi ebédköltség.
Rendszeres kiadásként jelentkeznek a délutáni elfoglaltságok is. Néhány gyereknek felzárkóztatásra van szüksége, abban az esetben, ha gyengébb egy-egy tantárgyból, így a korrepetálások költsége is a szülőre hárul. 12-14 éves korban a korrepetálást felválthatja a középiskolai felvételi előkészítő, a magán nyelvtanár.
A sportolás is lehet igen költséges: alsósók esetében jellemzőbb a kisebb kiadással járó, iskolai különóra keretében űzött sporttevékenység heti egy, maximum két alkalommal. 12 éves kor felett már sokan sportegyesületekbe járnak, ahol a heti 4-5 edzés bizony havonta 10-18 ezer forintba is belekerülhet. Sok esetben a versenyszerű sport sok utazással, nevezési díjakkal jár – ezekkel is havi szinten lehet kalkulálni.
Alsós korban fix kiadás lehet a babysitter, aki a szülők hazaérkezéséig esetleg vigyáz a gyerekre.
A felsős korosztálynál fontos szemponttá válik a divat követése. Ez megjelenik a ruházkodásban, sminkben, illetve az elektronikai eszközökben. Mivel a mai világban már „elvárt”, hogy legyen mobiltelefonja egy ilyen idős gyermeknek (de akár tablet, laptop, PC is), ennek havidíját és internet előfizetését is bele kell kalkulálni a havi kiadásokba.
A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja, Horváth Magyary Nóra szerint érzékletes példákkal jól meg lehet értetni a gyerekekkel a takarékoskodás alapjait. Ha a gyerek nem minden nap az iskolai büfében vesz magának kakaós csigát és kólát, hanem szendvicset visz, hozzá kulacsban teát, azzal sok ezer forintot lehet megtakarítani. Ha kiszámoltatjuk a gyerekekkel az iskolai büfézés havi költségét és vele együtt gondolkodva próbáljuk valami értelmesebb célra gyűjteni a pénzt, akkor biztosan együttműködő lesz a tizenéves gyerek – a vetélkedő éppen ezt az okos döntési képességet erősíti. Horváth Magyary Nóra feltétlen híve a gyerekek döntésekbe történő bevonásának: ahhoz, hogy a gyerek értse a pénz értékét, látnia kell, hogy szülei gazdálkodnak, átgondolnak bizonyos kiadásokat.
Korábbi felmérések szerint egy gyerek felnevelése 25-30 millió forintba kerül egy családnak, ha egészen az esküvőjéig támogatni szeretnék a szülők – persze ennél kevesebb összegből is meg lehet oldani, ám ehhez nagyobb odafigyelés és tudatos tervezés szükséges. „A tervezésben partnerré tehetjük a gyereket” – mondja a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja – „ezt az attitűdöt igyekszünk erősíteni a tanéven átívelő verseny során – ha a gyerek megérti, hogy a pénztárca vagy a bankkártya nem feneketlen bendő, akkor könnyebben megérti és átérzi szülei anyagi lehetőségeit. A verseny, hasonlóan a korábbi évekhez, négy fordulóban, egy tanéven át tart majd, a témák fókuszába pedig pénzügyeink digitalizációja kerül.”
