Férfiak és a mentális egészség – törődnek-e vele vajon eleget?
November világszerte a férfiegészség hónapja, amikor a figyelem középpontjába kerülnek a férfiakat érintő egészségügyi kihívások és megelőzési lehetőségek. Nagy hangsúlyt kap a férfiak körében gyakori betegségek szűrése és megelőzése, valamint az általános testi és lelki egészség fontossága. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az időben történő orvosi vizsgálatok és az egészségtudatos életmód jelentőségére, ösztönözve a férfiakat arra, hogy foglalkozzanak az egészségükkel, és törődjenek magukkal hosszú távon. Sokan még mindig férfiatlan dolognak tartják, hogy például problémáikkal pszichológushoz forduljanak. Hogy ez még mindig így van-e, és tipikusan magyar helyzetről van-e szó, erről osztja meg gondolatait a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője.
„A „férfi erős, a férfi nem sír” elvárás évszázadok óta mélyen gyökerezik a férfiak életében” – mondja Pollák Éva, a Mindwell szakmai vezetője. –„Bár manapság egyre több szó esik a mentális egészség fontosságáról, a sztereotípia még mindig tartja magát, miszerint a férfiaknak mindig erősnek kell mutatkozniuk, és nem látszhat meg rajtuk, ha valami érzelmileg megviseli őket. Ez a jelenség nem csupán Magyarországon figyelhető meg, hanem világszerte: sok férfi úgy érzi, a problémáival egyedül kell megbirkóznia, mert a segítségkérés hosszú-hosszú évtizedekig gyengeségként volt dekódolva a társadalomban.”
Brené Brown, a sebezhetőség kutatója, pontosan ezt a sztereotípiát boncolgatja, amikor azt mondja, hogy „a sebezhetőség nem gyengeség, hanem a bátorság legpontosabb mércéje.” Az érzelmek kifejezése, a segítségkérés és a sebezhetőség felvállalása valójában nem gyengeség, hanem az igazi erő jele. A terápiás folyamat segíthet a férfiaknak felismerni, hogy érzelmeik kifejezése és a mentális egészségük gondozása nemcsak, hogy nem ássa alá a férfiasságukat, de éppen hogy megerősíti őket.
„A legtöbb férfi életében az apaság az egyik legnagyobb érzelmi kihívás, különösen a kisbaba születése utáni időszakban, amikor a párkapcsolat dinamikája jelentősen megváltozik” – mondja Pollák Éva. – „Az édesapa sokszor úgy érzi, hogy háttérbe szorul, mivel a figyelem középpontjába a gyermek kerül, és a párkapcsolati intimitás átalakul. Ez gyakran vezet érzelmi távolsághoz, frusztrációhoz, sőt néha feszültségekhez is, miközben mindkét fél igyekszik megtalálni az új egyensúlyt a szülői és párkapcsolati szerepek között. Az érzelmi fókuszú terápia (ÉFT) szemlélete szerint különösen fontos ebben az időszakban az érzelmi újraközeledés. A férfiakra is igaz, hogy segíthet, ha felismerik és megnevezik saját érzelmi igényeiket, mint például a partnerrel való érzelmi kapcsolódás vagy a támogatottság érzése. Ugyanakkor az is kulcsfontosságú, hogy megtanulják felismerni a másik érzelmi szükségeleit is és tudjanak reagálni ezekre. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez mindkét szülő számára egy igencsak kimerítő időszak, fizikailag és érzelmileg is.”
A pszichológus tanácsa szerint a jó kommunikáció elengedhetetlen: fontos, hogy a férfiak (is) képesek legyenek megfogalmazni saját igényeiket anélkül, hogy elnyomnák partnerükét. Néha persze nehéz a másik nyitott füllel való meghallgatása, amikor mi magunk is azt éljük meg belül, hogy figyelemre, törődésre volna szükségünk. A kölcsönös érzelmi válaszkészség megóvása, visszaépítése azonban segít újra erős és támogató érzelmi kapcsolatot kialakítani, ami stabil alapot biztosít mind a párkapcsolat, mind az apai szerep kialakításához és megerősítéséhez.
„Az apaság során egyébként több kritikus időszak is megjelenhet, de mindenkinek más és más szakaszban lehet nehezebb vagy könnyebb a szerep” – véli a Mindwell szakértője. – „Sokan azt gondolják, hogy a kisgyermekkor a legnagyobb kihívás, mivel ilyenkor az anya szerepe általában dominánsabb, és az apa néha úgy érzi, hogy kevésbé van rá szükség. Ez frusztrációhoz és bizonytalansághoz vezethet, hiszen az apák ekkor kevésbé találnak rá a saját helyükre. Ugyanakkor mások számára épp a kamaszkor hozza el a legnagyobb próbatételt, amikor a gyermek érzelmileg távolságtartóbbá válik, és az apának kihívást jelenthet a kapcsolat fenntartása és az irányítás fokozatos átadása.”
Akárcsak az apává válás, sok férfi számára mély érzelmi terhet jelenthet az apává válás akadályoztatottsága, vagy elmaradása. A gyermekáldási nehézségek, a lombikprogramok, az azokat kísérő lelki nehézségek, adott esetben sorozatos kudarcok, veszteségek egyaránt sújtják a férfiakat és a nőket. Bár kevesebb figyelem irányul arra, hogy milyen hatással van a férfiakra, ha nem válnak apává, ez az élmény súlyos veszteségként élhető meg. Sok férfi vágyik arra, hogy apaként továbbvigye családja tradícióit és ha valamilyen okból nem lehet gyermekük, azt gyakran kudarcként élik meg, hiszen a klasszikus értelemben nem sikerült családot alapítaniuk. Ilyenkor fontos, hogy segítséget kapjanak a veszteség feldolgozásában és újratervezzenek, új célokat fogalmazzanak meg.
Míg az apává válás és az apaság különféle szakaszai és kihívásai érzelmi szempontból egyaránt jelentenek terhet és örömöt, fontos figyelembe venni, hogy a hagyományos szerepelvárások tovább nehezíthetik ezt az utat. Az anyagi felelősségvállalás és a biztos háttér megteremtésének terhe különösen nehézzé válhat akkor, ha valaki nehéz anyagi helyzetbe kerül vagy munkahelyi bizonytalansággal küzd. A társadalmi elvárások miatt a férfiak gyakran úgy érzik, értékük szorosan összekapcsolódik a család anyagi biztonságának megteremtésével. Ennek következtében, ha ezt nem tudják biztosítani, önértékelésük gyakran sérülhet és úgy érzik, hogy apai szerepük csorbul.
„ Fontos lenne, hogy a férfiak és a környezetük is felismerje, hogy az apaság lényege nem csak az anyagi jólét biztosításában rejlik. Az érzelmi jelenlét, a támogatás és a gyermeknevelésben való aktív részvétel mind-mind meghatározó részei az apai szerepnek. Mindez ugyanígy elmondható persze az anyaságról is. A pszichológia – könyvek, ismeretterjesztő filmek, csoportok és terápia eszközeivel – hozzájárulhat, hogy a férfiak képesek legyenek új perspektívából szemlélni az apaságukat, és megtalálják a módját annak, hogy jól kapcsodjanak különféle apai minőségükhöz.”
